Jövőbeni anyagi helyzetünkre nagy hatással van az, mit láttunk otthon, a szüleinktől: kétszer annyi embernek van nyugdíjcélú megtakarítása azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Még jobb lenne a helyzet, ha az iskolákban is több szó esne az öngondoskodás fontosságáról: Ausztriában például a fiatalok az iskolapadból kilépve azonnal takarékoskodni kezdenek.
Jövőbeni anyagi helyzetünkre nagy hatással van az, mit láttunk otthon, a szüleinktől. A szülői minta ugyanis ragadós, legyen szó akár nyugdíjcélú megtakarításról, értékesíthető vagyontárgyak gyűjtéséről, vagy vállalkozás indításáról – ez a legfontosabb megállapítása annak a reprezentatív kutatásnak, ami szeptemberben készült a Groupama Biztosító megbízásából.
Nem gondoltuk, hogy a szülők példája még a nyugdíjcélú öngondoskodásra is kihat, érdekes volt szembesülni azzal, hogy kétszer annyi embernek van nyugdíjcélú megtakarítása azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Ennek tudatában úgy gondolom, hogy még inkább érdemes tudatosan tervezni a jövőjüket a gyermeket nevelő családoknak, hiszen így amellett, hogy nagyobb anyagi biztonságot teremthetnek idős korukra, ezzel a gyerekeik válláról is levesznek egy terhet, ráadásul pozitív, másolható mintát mutatnak a jövő generációja számára
– mondta a Portfolio-nak Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment-igazgatója a kutatással kapcsolatban.
A szakember azt is elárulta, a válaszokból kiderült, hogy a szülők 42 %-nak van vagy volt valamilyen plusz anyagi forrása a nyugdíj mellett. “Ez a szám nem tűnik alacsonynak, de ha megnézzük, milyen jellegűek ezek a plusz jövedelmek, már van min elgondolkozni: a szülők 21%-ánál származik/származott például nyugdíj melletti munkavégzésből, 12%-nak pedig a gyermekeik anyagi támogatásából plusz jövedelme, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása azonban a szülők mindössze 5 százalékának van vagy volt” – tette hozzá Kádár Péter.
Márpedig az idős kori anyagi gondok korántsem csak az érintettek életét keserítik meg, hanem sokszor a szeretteikét is. Kiderült ugyanis az is, hogy a 18 és 59 év közötti válaszadók 7%-a rendszeresen támogatja anyagilag a szüleit, 17% pedig hébe-hóba, a saját anyagi helyzetétől függően segíti szüleit pénzügyileg. A válaszadók negyede pedig azt válaszolta, hogy nincs olyan anyagi helyzetben, hogy segíthesse a családját.
A fiatalabb generáció azzal is tisztában van, hogy a jelenlegi anyagi nehézségekért részben a szülők is felelősek. A felmérésben részt vevők 23%-a válaszolta azt, hogy a szüleinek sokkal felelősebben kellett volna készülnie a nyugdíjas évekre.
“A fiatalabb generációknál lényegesen jobb a helyzet, egyre tudatosabban készülnek időskorukra, ráadásul korábbi kutatásainkból azt is látjuk, hogy egyre hamarabb is kezdik el a takarékoskodást” – jegyezte meg Kádár Péter hozzátéve, tőlünk nyugatabbra egy fiatal nemcsak, hogy a szüleitől hall az öngondoskodás fontosságáról, de az iskolai oktatás is kiterjed az öngondoskodásra való nevelésre.
Nem könnyű úgy félretenni, ha a szülőt és a gyerekeket is segítjük anyagilag
A magyar kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 53%-a az örökségéről is lemondana, ha ezzel biztosíthatná szülei nyugodt nyugdíjas éveit. Az is jól látszik, hogy igazán nehéz helyzetben az úgynevezett szendvics-generáció van, akiknek még élnek a szülei, de már felnőtt gyerekeik is vannak. A Groupama felméréséből kiderült, hogy az úgynevezett szendvics-generáció tagjainak negyede amellett, hogy saját magáról gondoskodik, anyagilag segíti a szüleit és a gyerekeit is, számukra jelenti a legnagyobb kihívást előteremteni az idős korra félretett pénzt.
Egy osztrák fiatal például, ha kilép az iskolapadból, nagy valószínűséggel azonnal elkezd félretenni, hiszen ezt látta szüleitől, erről tanult az iskolában is. Lehet, hogy csak 5 eurót, de nem is ez a lényeg, hanem a szemlélet, az, hogy akármilyen kis összeget is, de már az első fizetéséből megtakarít. Mi is elmondjuk minden lehetséges fórumon, hogy arra érdemes törekedniük a fiataloknak, hogy a munkába állást követően minél hamarabb elkezdjenek rendszeresen félretenni már időskorunkra is. Ezzel elérhető, hogy ne a kényszer szülje a megtakarítást, hanem saját magunk irányítsák tudatos tervezéssel jövőjüket
– mondta a szakember.
Az is jól látszik a kutatásból, hogy ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Ez leginkább a szendvics-generációnál szembetűnő, akiknek 41%-a ugyanis csak a gyerekeit, míg 1%-uk csak az idős szüleit segíti pénzügyileg.
