A hazai felnőtt lakosság leginkább az életét, az egészségét félti és az anyagi biztonság, függetlenség megteremtését is azért tartja kiemelten fontosnak, hogy kezelni tudja a váratlan helyzeteket, ugyanakkor a Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a felkészülésben komoly hiányosságok vannak. Elméletben ugyan egyre többen vannak tisztában az öngondoskodás értelmével és jelentőségével, de a gyakorlatban még sok a tennivalójuk, hogy meg is teremtsék azt a biztonságot, ami segít a várható és a váratlan nehézségek leküzdésében.
Az életbiztosítások kapcsán az elmúlt egy évben újdonság, hogy az emberek olyan megtakarításokat keresnek, amely rugalmas, likvid, és jól kezelhető általa a jelenlegi gazdasági helyzet legnagyobb kihívása: az infláció – mutatta be a felmérés eredményeit a Groupama a sajtótájékoztatóján.
A Groupama 1000 fős reprezentatív kutatásában az öngondoskodásról kérdezték a 18-65 éves korosztályba tartozó ügyfeleket. A várakozásoknak megfelelően két olyan dolgot láttak, amely markánsan megjelenik az ügyfelek igényeiben:
- A válaszadók több mint fele az időskorra való felkészülést tartotta a legfontosabbnak;
- a másik problémakör a fizikai és mentális egészség volt, amely a 30 év alattiaknál sokkal nagyobb arányban jelent meg.
Meglepő, hogy emberek kevésbé vannak tisztában azzal, hogy az életbiztosításnak két fő lába van, a kockázati és a megtakarítási életbiztosítás:
- A megtakarítási konstrukció esetében olyan eseményre készülünk fel pénzügyileg, amire számítunk (gyermek taníttatása, nyugdíj).
- A kockázati esetében olyan helyzetre készülünk fel, amely váratlan, és általában az egészséggel kapcsolatos kiadásokat érinti (rokkantság, súlyos betegség).
Az emberek jövőt illető félelmei közé bekerült a járványoktól és a természeti katasztrófáktól való félelem, de az első helyen olyan helyzeteket említettek, amelyek közvetlenül a családjuk vagy önmaguk egészségét érintik. Ezekre a helyzetekre a biztosító a kockázati életbiztosítással tud reagálni.
A kutatás eredményei először bizakodásra adhatnak okot, hiszen a válaszadók nagy része azt mondta, hogy rendelkezik mindkét típusú biztosítással. A válaszadók 36 százaléka mondta, hogy rendelkezik kockázati életbiztosítással, ez viszont ellentmond a hivatalos statisztikáknak, amely 16 százalék körülire méri ezt. Erre az lehet a magyarázat, hogy az ügyfelek nincsenek tisztában a konstrukciók közti különbségekkel.
AZ EMBEREK TÖBB MINT FELE RENDELKEZIK VALAMILYEN BIZTONSÁGOT NYÚJTÓ PÉNZÜGYI MEGOLDÁSSAL (BIZTOSÍTÁS, MEGTAKARÍTÁS), DE TÍZBŐL NÉGYEN SEMMIVEL.
Az emberek kétharmada nehezebb megélhetéssel számol, de a rendelkezésre álló források kapcsán az egyharmaduk azt mondta, hogy nincs megfelelő anyagi háttere. 10 megkérdezettből 9 mondta, hogy fontos, hogy anyagilag független legyen, de ugyanennyien tartják fontosnak, hogy legyen megtakarításuk.
A válaszadók 80 százaléka a megtakarításaik csökkenésére számít, ezért azt gondolják, hogy olyan megtakarításra van szükségük, amely likvid, és a hozzáférés nem kerül plusz költségbe. A turbulens gazdasági helyzettel függ össze, hogy olyan konstrukciókat keresnek, amelyek nem igénylik a rendszeres befizetéseket.
Az ügyfelek számára átlagosan 22 hónapra elegendő tartalék lenne az, amivel már komfortosan éreznék magukat, de
A 80 SZÁZALÉK AZT VÁLASZOLTA, HOGY NEM RENDELKEZIK EKKORA ÖSSZEGGEL.
Az ügyfelek 54 százaléka költene kockázati életbiztosításra, és erre havi 7100 forintot tudna áldozni, az átlagos elvárt fedezeti összeg pedig 4 650 000 forint volt.
A 60 feletti korosztálynál jobban fókuszban van a biztosítás, de életbiztosítást akkor lenne értelme kötni hosszú távra, amikor fiatal az ügyfél és kiskorú gyerekei vannak. A 30 éves pályakezdők még ritkán rendelkeznek annyi megtakarítással, hogy baj esetén fedezni tudják a kockázatokat. Ezt a „rést tudná betömni” a kockázati életbiztosítás.