Fizetni kell a hanyagságért. Mutatjuk, hogy mennyit
Cikk az Origóról
Február 15-től változnak a tűzvédelmi előírások megszegéséért kiszabható bírságtételek. A minimum összegek csökkennek, néhány szabálysértés maximális bírsága azonban számottevően emelkedik, de ezeket nem kell majd halmozottan kiszabni, mint korábban. Tűzvédelmi bírság járhat például azért, ha valaki nem hagy elég szabad helyet a folyosón. A bírságokat a társasházak ki szokták fizettetni a gondatlan lakókkal.
Gyakori látvány a társasházak folyosóin a bicikli, a kornyadozó cserepes növény, az ideiglenesen pár évre ott felejtett kartondoboz, a „legközelebb levisszük” mottóval kirakott szemeteszsák. A pincékben, a padlásokon és a tárolókban gyakran a hárommal ezelőtti lakó kilencvenes évek végén divatból kiment ruhái porosodnak.
Mindezekért a tűzvédelmi hatóság (azaz a katasztrófavédelem) bírságolhat, de február 15-től kisebb összegre, mint korábban.
Lehet a folyosóra pakolni, de csak módjával
Természetesen önmagában nem szabálytalanság kirakni valamit a folyosóra, a lépcsőházba, vagy a tárolóba. De a menekülési útvonalakat legalább 110 centi szélességben (2015. március 5-e után épült ingatlanoknál 120 centi szélességben) szabadon kell hagyni. A padlásokon is lehet lomokat tárolni, de csak bizonyos mennyiségben.
Február 15-től éppen a menekülési utak leszűkítéséért vagy lezárásáért kiszabható bírságok maximuma emelkedik. Viszont a katasztrófavédelemnek nem kell majd minden egyes leszűkített pontért bírságolnia, vagyis a bírságok nem fognak halmozódni. Az alábbi grafikonon összegyűjtöttük néhány tűzvédelmi bírság maximális összegét február 15. előtt és után (a teljes lista itt elérhető).
Nem a pénzbehajtás a cél
A katasztrófavédelem 2015-ben 829 tűzvédelmi ellenőrzést végzett társasházakban, és 844 szabálytalanságot talált (egy házban nyilván több is lehet), tudta meg az Origo a szervezettől. A katasztrófavédelem célja az ellenőrzésekkel nem az, hogy bírságokat szabjon ki, mindig a fokozatosság elve szerint járnak el, közölték. Amikor lehet, csak figyelmeztetnek vagy köteleznek, amúgy pedig a jogszabályilag meghatározott keretösszegeken belül csak akkor szabnak ki magas bírságot, ha súlyosbító körülményeket találnak.
Emberéletek múlhatnak rajta
A tűzvédelmi szabályok az emberek biztonságát szolgálják, hangsúlyozta a katasztrófavédelem. Ha egy épületben tűz van, a füst miatt a folyosón hagyott tárgyak nagyon balesetveszélyesek lehetnek. A tűzcsap semmit sem ér, ha egy szabálytalanul beépített rács miatt nem lehet hozzáférni. Emberéletek múlhatnak azon, hogy a tűzoltóautó meg tud-e állni a ház előtt (a felvonulási területen, amit mindig szabadon kell hagyni).
Emberéletek múlhatnak azon, hogy a lakók ki tudnak-e jutni, és a tűzoltók be tudnak-e menni
Forrás: MTI/Lakatos Péter
Korrekt ellenőrzések
A katasztrófavédelem korrektül szokott eljárni az ellenőrzéseken, mondta az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. Jellemzően pár tízezres bírságokat szoktak kiszabni, nagy bírságról nem tud, az összeg csak akkor szalad el, ha egy társasházban nem hárítják el a problémát, ezért újra és újra bírságot kapnak. Illetve a szabálytalanság megszüntetése, például egy rossz helyre beépített rács elbontása lehet drága.
Kisebb összeget is kiszabhatnak
A bírságok átalakítására éppen azért van szükség, hogy a tűzvédelmi hatóságnak nagyobb mozgástere legyen, differenciáltabban és a szabályszegés súlyához jobban igazodva tudja megállapítani a bírságokat, indokolta a módosításokat a Belügyminisztérium. Ezért csökken sok szabálytalanság esetében a kiszabható alsó összeg, és ezért tűnnek el azok a tételek, amelyeket a katasztrófavédelemnek kötelezően darabonként ki kell szabni, például a kijáratok leszűkítésénél.
Ezeknek a bírságoknak a maximuma cserébe emelkedik. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, mennyivel csökken néhány bírság minimuma:
Kifizettetik a lakóval
A bírságot egyébként, ha lehet, a társasházak ki szokták fizettetni azzal a lakóval, aki miatt kapták. Igazságtalan lenne, ha egy folyosón hagyott doboz miatt minden lakónak fizetni kellene, nem csak annak, aki odatette, mondta Kaplonyi György.
A szabályokat pedig nemcsak azért kell betartani, mert bírságolhatnak érte, itt tényleg a lakók biztonságáról van szó, ráadásul egy társasházban is rendnek kell lenni” – véli a MTOSZSZ elnöke.
Sok a gazdátlan lom
A legnagyobb problémát Kaplonyi György szerint a lomok jelentik. Az évek során csak gyűlnek a lakók által megvásárolt termékek kartondobozai a tárolókban, pincékben, padlásokon. Aztán lomtalanításkor vagy kidobják, vagy nem.
A lakások gazdát cserélnek, sok lomról már nem is tudni, kié lehet. Persze el lehetne szállíttatni a gazdátlan holmit, de az pénzbe kerül, a lakók pedig nem veszik jó néven, ha a közös képviselő azzal áll eléjük, hogy mennyi pénz ment el erre.
A tűzcsapot nem szabad ráccsal elzárni Fotó: Origo
Megismertetni és megtartatni
Az új tűzvédelmi szabályok közül leginkább az okoz fejtörést a közös képviselőknek, hogy a tűzvédelmi szabályzatot nem csak hogy meg kell csináltatni, de meg kell ismertetni a lakókkal, és be is kell velük tartatni.
Vannak olyan házak, ahol a közös képviselő másolatban szeretné kiosztani a lakók közt a szabályzatot, de sok lakó nem örül, hogy erre is pénzt kell költeni a ház költségvetéséből, vagyis a befizetett közös költségből.
Nincs rá bírság
Ami pedig a szabályok betartatását illeti, a közös képviselőknek nincsenek eszközeik arra, hogy betartassák a tűzvédelmi szabályokat. Igaz, nincsen szabálysértési bírság se a szabályzat megismertetésének elmulasztására, se a szabályok megtartásának elmulasztására. Úgyhogy egy közös képviselőt vagy társasházkezelőt sem fognak megbírságolni azért, mert nem tartatta be a szabályokat.