Duguláselhárító maffia tombol Budapesten –  Százezrekre húzzák le az embereket, a NAV, a rendőrség és a fogyasztóvédelem nem foglalkozik az áldozatokkal

Eldugult a lefolyó, az interneten keresünk egy szerelőt, kijön, megcsinálja, majd kiállít egy 700 ezer forintos számlát. Nyilvánvaló átverés történt, a hatóságok mégsem tesznek semmit. Az eddigi beszámolók szerint a rendőrség, a NAV és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is hanyagolja az áldozatokat, mondván: a munkát elvégezték, számlát kaptak róla. De ilyen alapon ha egy vállalkozó 10 milliós számlát állít ki egy kisebb dugulás elhárítása után az is rendben van a magyar hatóságok szerint?

„Az amúgy sem kellemes rész, a fizetés akkor lett csak igazán kellemetlen, amikor az online számlázóba beütötte az úriember a csekélynek semmiképp sem mondható 414 655 forintot, majd mutatta a számlaszámot, ahová az azonnali átutalást kérte” – írja Balázs arról, hogyan verte át és fizettetett ki vele több százezer forintot egy duguláselhárító cég. Esete nem egyedi, az övén kívül több biztosítós kárbejelentéssel találkozom és a közösségi médiában is egyre többen írják meg, hogy hogyan estek áldozatul csaló duguláselhárító cégeknek és egyéni vállalkozóknak.

Azonnal kell ám utalni

Duguláselhárító hiénák

Egyre többen panaszkodnak a hiéna duguláselhárító cégekre, amelyek irreális árakkal terrorizálják a megrendelőket. A végösszeg sokszor csak a munka elvégzése után derül ki. Behazudják, hogy egy méter cső tisztítása 20 ezer, kiszállási díj 50 ezer és számos kamudíjat számolnak fel. A végösszeg pedig többszázezres lesz.

Megbízhatónak tűnő weboldalakkal hirdetik magukat

Balázs egy hétvégi napon vette észre, hogy eldugult az egyik lefolyócső. Mivel nem akart hétfőig várni, elkezdett keresgélni a 0–24 dolgozó duguláselhárító cégek között, az első néhány találatból ki is választotta az egyiket.

„A weboldal a konkurensekéhez képest igényes volt, laikusok számára egészen sok hasznos információt tartalmazott, így nálam az első szűrőn átment.”

Felhívta a honlapon megadott telefonszámot, amit egy diszpécser vett fel. Megbeszélték, hogy mi lehet a probléma, és milyen szolgáltatásra lesz szükség. A diszpécser külön kiemelte Balázsnak, hogy ha van lakásbiztosítása, akkor attól függetlenül, hogy a biztosítási csomagjában mi az értékhatár duguláselhárításra, a biztosító a teljes munkadíjat meg fogja neki téríteni, mert erre külön megállapodása van a cégnek a biztosítókkal. Vagyis, ha magasabb lesz a munkadíj, mint a lakásbiztosítási limit, akkor is százszázalékos visszatérítést fog kapni.

Néhány órán belül megérkeztek Balázshoz a cég szerelői, és nagyjából egy óra alatt végeztek a duguláselhárítással, majd közölték a 414 655 forintos végösszeget. Ez a szám egy 25 ezer forintos alapdíjból és a kitakarított cső hossza alapján kiszámolt, folyóméterenként 16 500 forintba kerülő takarítási díjból állt össze. A szerelők azt állították, hogy nagyjából 18 méternyi csövet takarítottak ki, így jött ki a 326 500 forintos munkadíj, amihez még a 27 százalékos áfát hozzáadva kapjuk meg a több mint 400 ezer forintos végösszeget. A szerelők készpénzes és azonnal átutalásos fizetést ajánlottak fel. Mivel Balázs sokallta a kiszámlázott összeget, a fizetés előtt még egyszer rákérdezett, hogy a biztosító valóban vissza fogja-e téríteni. A szerelők újra megerősítették, és azt tanácsolták neki, hogy ha a biztosítótársaság mégsem fizetne, keresse a céget, mindenben segíteni fognak.

Szigethalom, Érd és a 21. kerület

A Telex nyomozása szerint a csaló duguláselhárító cégek közül több is Szigethalmon és a 21. kerületben van bejelentve. A rendőrség tud a jelenségről de az egyik károsultnak azt írták, hogy “a kért és kifizetett duguláselhárítási munkát a cégek elvégezték, ezért ha a szolgáltatással vagy a túlárazással kapcsolatban van panasz, azt polgári peres úton lehet érvényesíteni.”

Balázs a fizetés után be is nyújtotta a számlát a biztosítónak, néhány napon belül pedig megérkezett a pénz a számlájára, csakhogy a cégnek kifizetett összegnek csak a töredéke, a lakásbiztosítás által fedezett 50 ezer. Egyből hívta a duguláselhárító céget, ott azt ígérték, visszahívják. Ez soha nem történt meg, sőt néhány hívás után már a telefont se vették fel neki.

A Telex által megkeresett károsultak szinte egytől egyig hasonló esetekről számoltak be, de voltak jó néhányan, akiket a fizetésnél a magas munkadíjon kívül más meglepetés is ért. Andreának a fizetéshez nem állított ki számlát a vállalkozó, azt ígérve neki, hogy azt majd utólag, emailben fogja neki elküldeni. A számla a mai napig nem érkezett meg. „Elküldtem nekik a számlázási adataimat sms-ben, és többször hívtam a céget, azonban egy idő után már a telefont sem vették fel” – mondja Andrea. Volt olyan károsult, akinek azt mondták, hogy csak készpénzben fizetheti ki a munkadíjat, majd amikor kiderült, hogy az ügyfélnél nincs otthon ennyi, a cég szerelői elkísérték egy ATM-hez.

Azt pedig, hogy a szerelők által kiszabott ár mennyire nem reális, Petra esete mutatja meg, akinek idős, beteg nagyszüleihez szállt ki az egyik csaló cég. A másfél órás szerelés végén a nagyszülők egy több mint 700 ezer forintos számlát kaptak, amit nem tudtak kifizetni. Ezt követően Petra nagymamája felhívta a menyét, aki számonkérte a szerelőket. Hosszas vitatkozás után elengedtek közel 500 ezer forintot, és egy 270 ezer forintos számlát állítottak ki.

Tehetetlen hatóságok

A károsultak egy része, miután világossá vált számukra, hogy átverték őket, a hatóságokhoz fordult. Balázs és Petra a rendőrségen tettek feljelentést. Mindkettőjüket kihallgatták, majd néhány héttel később megkapták a rendőrségtől a határozatot:

elutasították a feljelentésüket, „mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”.

„A rendőrség a határozatokban azzal érvel, hogy a kért és kifizetett duguláselhárítási munkát a cégek elvégezték, ezért ha a szolgáltatással vagy a túlárazással kapcsolatban van panasz, azt polgári peres úton lehet érvényesíteni. Jogászként ebbe bele se kezdek, több év jogi tapasztalattal tudom, hogy minimum 2-3 év, mire egy ilyen ügynek vége lenne” – írta Petra levelében. Balázsnak a kihallgatása után a nyomozó még megsúgta, hogy nem az övé az első ilyen eset, tisztában vannak vele, hogy ilyen cégek egész hálózata működik, de miután nem számít bűncselekménynek, amit csinálnak, a rendőrség nem tud mit tenni. Utolsó próbálkozásként még megkereste a megyei békéltető testületet az ügyével. Néhány napja tájékoztatták, hogy az ügyét áthelyezték egy másik megyébe, ezen a ponton úgy döntött, elengedi a történetet.

Andrea a hiányzó számla miatt a NAV-nál próbálkozott. A bejelentéshez csatolt minden információt, amihez számla hiányában hozzájutott: a vállalkozó nevét, telefonszámát, a kiérkező szerelők telefonszámait, a cég weboldalát és a bankszámlaszámot, amire elutalta a munkadíj összegét. Ezeken kívül elküldte a hatóságnak azt a levélváltását is, amiben a vállalkozótól próbálta megszerezni a ki nem adott számlát. A NAV a bejelentést követően adatközlést kért Andreától, a „jogsértést alátámasztó dokumentumokat”, valamint a cég nyilvántartási számát vagy a vállalkozó nevét, lakcímét és anyjának nevét kérték tőle. Mivel Andrea ezeket nem tudta, a NAV hamarosan válaszlevélben értesítette Andreát, hogy az adatok hiányában nem tudnak eljárást indítani, így elutasítják a bejelentést.

A károsultak többsége azt mondta, nem próbálták bevonni a hatóságokat, mert félnek, hogy túl sok időt és energiát emésztene fel egy hivatalos eljárás, az eredmény viszont nem garantált. Abban nem is reménykednek, hogy bármennyi pénzt visszakapjanak – részben ezt használják ki a túlárazó cégek és vállalkozók.

Irreális tételeket számolnak fel

Arról, hogy mik lennének a reális árak egy duguláselhárítási munkáért, egy általunk már tesztelt szakemberrel beszéltünk. Ő az egyszerűbb, jellemzően 30 perc alatt elvégezhető munkákért 25 ezer forintot szokott kérni, de a bonyolultabb, akár másfél órás takarításért is maximum 40 ezer forintot kér el. Szerinte a megbízható és jó szakemberek, akiknek folyamatosan van munkájuk, nem kérnek el ennél többet.

Az egyik hozzánk eljutott számlán tételesen is végigmentünk a szakemberrel. Azt már rögtön furcsának találta, hogy tételes lebontása van egy duguláselhárítási munkának, mivel általában egységáron végzik a szolgáltatást. Ezek alapján szerinte teljesen érthetetlenek azok a tételek, amiket az átverők kiszámláznak, így például a különböző, esetenként több tízezer forintos alapdíjak is. Furcsállta azt is, hogy a takarítási díjat folyóméteráron számolják ki.

Azt ugyanis, hogy a cső melyik pontján volt a dugulás, nem lehet pontosan megállapítani, azaz azt sem lehet megmondani, hogy hány méter volt a kitakarított csőszakasz.

Ha egy szakember ilyen számolással is dolgozik, a sokszor kiszámlázott 10-20 méter akkor is irreális. Ha ekkora csőszakaszt kell kitakarítani, ott a szakember szerint sokkal nagyobb baj van, mint egy sima dugulás. Az az állítás pedig, hogy a tisztításhoz használt spirál egyszer használható csak, teljes hazugság, így az ezért felszámolt díj is teljesen indokolatlan. A spirál megvásárlása valóban nagy kiadás, de 2-3 éven át használható. Szerinte a csalók azt használják ki, hogy nehéz jó szakembert találni, ezért mindenki az interneten kezdi a keresést, ahol ezeket a hirdetéseket találják meg először.

Kérdéseket küldtünk, másnapra eltűnt a weboldal

A cikk írása során azonosított vállalkozások között több hasonlóságot és összefonódást is találtunk. Az egyik szembetűnő hasonlóság a weboldalaikon, hogy bár a honlapok kinézete különbözik, az azokon szereplő szövegek szó szerint megegyeznek. Emellett egyik oldalon sem lehet találni a weboldalhoz tartozó cégről információkat, akár a tulajdonos nevét, akár a cég cégjegyzék- vagy adószámát, mindegyiknél csak egy telefonszám és egy emailcím van feltüntetve.

A biztosítók is érzékelik a problémát

Az esetekkel kapcsolatban megkerestünk több biztosítótársaságot is. Az Allianznál azt tapasztalják, hogy folyamatosan nő azoknak a kárügyeknek a száma, ahol az ügyfeleik indokolatlanul magas összegű számlát kapnak duguláselhárítást végző cégektől – mondta Borbély Krisztián, az Allianz Hungária kárrendezési igazgatóságának vezetője. Az ügyfeleiknél leggyakrabban előforduló túlszámlázott tételek közé tartozik a duguláselhárítás méterben feltüntetett mennyisége, valamint alapdíj felszámítása. Borbély azt is elmondta, hogy

a biztosító minden esetben csak a szerződési feltételekben meghatározott indokolt helyreállítási költséget tudja az ügyfeleinek megtéríteni.

A Uniontól is azt a választ kaptuk, hogy jelen van a probléma, hozzájuk is nyújtott már be ügyfél 200-300 ezer forintos számlát. Náluk a duguláselhárítás munkadíj megtérítésének felső határa csomagtól függően 30–50 ezer forint, így az ennél magasabb összegű számlákat ők sem tudják teljes egészében kifizetni.

A túlszámlázás elkerülésére mindkét társaság a saját assistance szolgáltatásának az igénybevételét ajánlja az ügyfeleinek. Ennek lényege, hogy a biztosító szerződött partnerei mennek ki a dugulás elhárítására, így nem történhet túlszámlázás. A biztosító közvetlenül a szerződött partnerével számol el, így az ügyfélnek nem is kell a szakembernek fizetnie.

Ha az ügyfél mégis maga intézi a javítást, akkor azt tanácsolják, hogy olyan szakembert hívjon, aki már korábban dolgozott szomszédnál vagy ismerősnél, ha interneten talál szakembert, akkor ellenőrizze a vállalkozás adatait és nézze meg mások véleményét, valamint még a munka megkezdése előtt egyezzenek meg a pontos munkadíjban.

Az esetekkel kapcsolatban a Telex kérdéseket küldött az Országos Rendőr-főkapitányságnak, a NAV-nak és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A rendőrségtől először arra szeretek volna választ kapni, hogy az elmúlt időszakban hány bejelentést kaptak csaló duguláselhárító cégekkel kapcsolatban, zajlik-e jelenleg nyomozás ilyen feljelentések nyomán, és kijelenthető-e, hogy ha egy cég vagy vállalkozó elvégzi a vállalt munkát, és erről számlát állít ki, akkor nem történik bűncselekmény. Az ORFK-tól azt a választ kapták, hogy a rendszerükben nem jelölik külön, ha egy duguláselhárító cég ellen tesz valaki feljelentést, ezért nem rendelkeznek statisztikai kimutatásokkal. Azt is írták, nem jelenthető ki, hogy minden általunk leírt esetben elutasítanák a feljelentést, eseti alapon döntenek arról, hogy felmerül-e bűncselekmény. A rendőrség azt tanácsolja a károsultaknak, hogy minél előbb tegyenek feljelentést, hogy a rendőrség megtehesse a szükséges lépéseket, és minél kevesebben váljanak áldozattá.

A NAV-nak arról küldtek kérdéseket, milyen információra van szüksége a hivatalnak ahhoz, hogy nyomozást indítson számlát ki nem állító cégekkel szemben, illetve, hogy milyen eljárást folytat le a NAV, ha olyan vállalkozásról szerez tudomást, amelyik már megszűnt vagy felszámolás alatt lévő cégek nevére állít ki számlát. Válaszukban azt írták, az ellenőrzésekhez a NAV a közérdekű bejelentések, beadványok, a médiában megjelenő hírek felhasználása mellett az interneten – például közösségi médiában – fellelhető adatokat is felhasználják. A számlakiadási kötelezettség teljesítését, illetve hogy rendelkezik-e adószámmal a számlát kiállító cég, elsősorban próbavásárlások alkalmával ellenőrzik.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság nem válaszolt…

Következmények nélküli ország

Jelenleg a csalók állnak nyerésre. Ha sokan keresik őket, eltüntetik a weboldalakat, megszüntetik a telefonszámaikat, felszámolják a cégüket, lényegében elérhetetlenné válnak. A hatóságok nem tesznek semmit, így könnyen előfordulhat, hogy nemsokára majd sokmilliós számlákkal terrorizálják a csaló duguláselhárítók az ügyfeleiket, mert tudják: semmilyen következménye nem lesz annak, hogy másokat hülyére vesznek.