A nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak tagjai is szorgalmasan fizették a tagdíjakat a koronavírus-járvány idején. Az első negyedévi bukás tetemes része már visszajött a nyugdíjszámlákra, a tagság viszont sajnos egyre öregszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.
Cikk a Napi.hu-ról, 2020. augusztus 28, Herman Bernadett
Tehet a kormány a cafetériával bármit, az öngondoskodásban hívő bő egymillió embert nem tudja eltántorítani attól, hogy a jövője érdekében pénzt tegyen félre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból legalábbis ez derül ki. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a cafetéria-rendszer változása még komoly visszaesést eredményezett a tagdíjbevételekben, az idén viszont ismét nőnek a befizetések. A tagok által befizetett díj csaknem 2 százalékkal, több mint 44 milliárd forintra nőtt, a munkáltatók pedig csaknem 5 százalékkal növelték a befizetéseiket, amelyek értéke meghaladta a 15 milliárd forintot.
Emellett rekord összegű, több mint 15,4 milliárd forintnyi személyi-jövedelemadó-visszatérítés is gyarapította a számlákat. Utóbbira lehetett számítani, hiszen tavaly már a munkáltatói befizetések után is járt ez a fajta adókedvezmény, nagyjából 4 milliárd forinttal több adót fizethet így vissza az idén a nyugdíjpénztárakba az állam, mint tavaly. A 2018-as rekord tagdíjbevételt is könnyen lehet, hogy az idén túlszárnyalják a pénztárak.
Javuló portfóliók
A hozamok az idén eddig aggasztóan alakultak. Az első negyedév végére az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióin több mint 100 milliárd forintos veszteség keletkezett a tőzsdék zuhanása miatt, ennek a nagyját azonban a második negyedév végére sikerült ledolgozni, június 30-án már csupán 23 milliárd forint körül volt a mínusz. A harmadik negyedév is biztatóan alakul, az amerikai tőzsdék például új rekordokon állnak, emiatt nem kizárt, hogy tovább mérséklődik a márciusban tetőző veszteség.
Ez a pénztáraknak is fontos lenne, hiszen a működésüket egyrészt a frissen befizetett tagdíjakból történő elvonásokból fedezik, a tagok fele azonban nem fizet tagdíjat, tőlük csak a pozitív hozam terhére vonhatnak el pénzt a működésükre. Idén az első félévben 367 millió forintot vontak így el a pénztárak, amire szükség is volt ahhoz, hogy működési szinten ne legyenek veszteségesek. Enélkül ugyanis 253 millió forintos mínusszal zárták volna az első félévet.
A tagok is okosan viselkedtek a válságban. A szolgáltatási kiadások mennyisége a tavalyi kétharmadára esett vissza, nem érte el a 45,3 milliárd forintot az első félévben, vagyis a tagok úgy döntöttek, a kifizetésekkel megvárják, amíg helyreáll a piac, visszajön a portfóliójuk korábbi értéke.
Öregedő tagság
Márpedig a kifizetésre várók egyre többen vannak. A folyamatosan fogyatkozó, most már alig 1,1 milliós taglétszám gyorsan öregszik. Tavaly év végén a pénztártagok több mint 14 százaléka már 60 évesnél idősebb volt, három éve még 11 százalék körül volt az arányuk. A 60 fölötti, 157 ezres tagságnak átlagosan több mint 2,5 millió forintos megtakarítása van, ebből a hátralévő, átlagosan 18-20 nyugdíjas éveiben havonta nagyjából 10-12 ezer forintnyi nyugdíj-kiegészítésre számíthat.
Szintén folyamatosan nő a 45-60 év közötti tagság aránya, tavaly év végén már megközelítette a 45 százalékot, nekik átlagosan csaknem 1,5 millió forint megtakarításuk van. A fiatalabb pénztártagok száma és aránya viszont folyamatosan csökken, új belépők ugyanis kevesen vannak, a meglévő tagok pedig öregszenek. A 30-44 évesek aránya 41-ről 36 százalékosra csökkent három év alatt, a 30 év alattiaké pedig már alig éri el az 5 százalékot.
Az MNB is aggódik emiatt, hogy az új generáció nem foglalkozik az öngondoskodással, és nyugdíjkiegészítés nélkül maradhat az egyre kifeszítettebb demográfiai helyzetben. Egyik megoldásképpen a jegybank a jóléti alapok bevezetését javasolta, de az elképzelés egyelőre nem ment át a kormányon.
Ha Önt is érdekli, hogyan használhatja nagyobb haszonnal a nyugdíjpénztárt és az egészségpénztárt, kattintson ide!
A magánkasszák tagsága kitartó
Az öngondoskodás keményvonalas hívei, a magán-nyugdíjpénztári tagok 54,4 ezren maradtak 2020 közepére. A pénztárak államosításáról pontosan 10 évvel ezelőtt döntöttek, akkor több mint 3 millió tag lépett vissza az egypilléres állami rendszerbe. A maradó tagság az idén több mint 700 millió forintnyi tagdíjat fizetett. A kötelező tagdíj ezeknél az intézményeknél marginális, de a tagok több mint 70 százalékának rendszeresen be kell fizetnie ahhoz, hogy az MNB ne rendelje el a pénztár végelszámolását. Egyelőre minden pénztárnál lelkesen fizet a tagság 75-80 százaléka.
A magánnyugdíjpénztárak néhány tagja is nyugdíjba ment már, ők járadékot kaphatnak, vagy visszaléphetnek az egypilléres állami rendszerbe, de ez esetben megtarthatják a reálhozamot. Az idén az első két negyedévben viszonylag kevesen döntöttek így, feleannyi pénzt utaltak vissza a tb-be a pénztárak, mint tavaly. Ennek az is lehetett az oka, hogy a nyugdíjkorhatárt elért tagok közül többen dönthettek úgy, hogy megvárják a piacok felpattanását, hogy a tb-be való visszalépés után több reálhozamot kapjanak vissza.
A magánkasszák befektetési tevékenységének az eredménye is javult a második negyedévben. Az első három hónap 22,2 milliárd forintos árfolyamveszteségéből 8,4 milliárd maradt június végére. A portfóliók összértéke így 260 milliárd forintra hízott, vagyis egy átlagos tag egyéni számláján most csaknem 4,8 millió forint van.
Járványban fontos az egészség
Az egészségpénztárak taglétszáma minimális mértékben ugyan, de nőtt a második negyedévben, 1,023 millió főre. A toborzás ugyan a járvány idején nehézkesen mehetett, de úgy tűnik, a lakosság körében felértékelődött a nem állami egészségügyi ellátások iránti igény. A tagdíjbefizetések is nőttek, a tagok 7,5 százalékkal fizettek be többet, mint tavaly, ami kompenzálta a munkáltatói befizetések további csökkenését. Összesen 15,75 milliárd forintnyi tagdíj folyt be, ez 4,3 százalékkal több a tavalyinál.
A szolgáltatások kiadásai csökkentek, nem érték el a 24 milliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen sok egészségügyi szolgáltató csak korlátozottan működött az első hullám idején. A legtöbb pénzt, 10,7 milliárd forintot továbbra is gyógyszerekre költik a pénztártagok, ez 7 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly. A magánorvosi ellátásokra 6,66 milliárd forintot költöttek egészségpénztári számláról, ez 13,5 százalékos visszaesés éves alapon, ami nem meglepő, hiszen sok szolgáltató, például fogorvosi rendelő nem üzemelt áprilisban-májusban. Gyógyászati segédeszközökre kevesebb, mint 3,5 milliárd forint ment el, 17 százalékkal kevesebb, mint tavaly.
Ha Önt is érdekli, hogyan használhatja nagyobb haszonnal a nyugdíjpénztárt és az egészségpénztárt, kattintson ide!
SzuperBiztos kiegészítése:
- Az eddigi számítások arról szóltak, hogy ahhoz, hogy az ember az állami nyugdíját ki tudja egészíteni annyira, hogy normál életszínvonalát meg tudja tartani, ahhoz a nyugdíjba menés időpontjában kb. 20 millió forintra van szüksége. Ez az alapvagyon, amit mondjuk élete végiéig havi részletekben járadékra vált. Az állami nyugdíjból és ebből a járadékból adódik össze az ő „normál nyugdíja”. Sok példaszámítás eredménye azt mutatja, hogy az életkor és a megtakarítási összeg között összefüggés van: minél idősebb valaki, annál nagyobb havi összegeket kell megtakarítani ahhoz, hogy pl. a 65. születésnapjára a 20 millió kamatokkal adó jóváírással együtt kijöjjön. És fordítva, fiatalabb korban szokást csinál abból, hogy egy kisebb összeget elkülönít nehezebb időkre, akkor könnyebben eléri a célját.
- Nagyjából úgy néz ki, hogy huszonéves korban kezdi el, elég havi 20 ezer forint rendszeres megtakarítás.
- Ha harmincévesen kezdi el, 30 ezer forintot kell erre fordítania.
- Negyvenéves korban 40 ezret.
- Ötvenéves korban pedig már elkésett…, mert akkora összeget kéne kigazdálkodni rövidebb idő alatt, ami előzmény nélkül nagyon megterhelő lenne.
Ezért arra biztatom a fiatalokat, vagy a szülőket és rajtuk keresztül a fiatalokat, hogy kezdjenek el nyugdíjcélra megtakarítani, akkor is ha most még olyan távoli az időpont, hogy nem látjuk nagynak a problémát. El fog jönni!
Ha Önt is érdekli, hogyan használhatja nagyobb haszonnal a nyugdíjpénztárt és az egészségpénztárt, kattintson ide!