A klímaváltozás következményeinek könyvtárnyi szakirodalma van, de arról nem igazán készültek tanulmányok, hogyan változtatja meg az emberek személyiségét a forró idő? Pedig vannak rémes tapasztalataink azzal kapcsolatban, mi történhet.

A forró időjárás következményeiről talán olyan országokban lehet a legtöbb tapasztalatot szerezni, amelyekben ez éles kontrasztban van a megszokottal. A ködös Anglia fővárosa, London ilyen hely lett az idei nyáron – derül ki Leslie Hook, a Financial Times környezetvédelemmel foglalkozó publicistája cikkéből. Hook éppen akkor érkezett a nagyvárosba, amikor egy hőhullám uralta az időjárást.

Meglepetés érte a klímakutatókat az Antarktisznál

Mint írja meglepte, milyen lelkes rajongással fogadták az emberek a sok napsütést. A legkülönbözőbb módon könnyítettek öltözékükön és a BBC olyan témájú írással állt elő, amilyennel nem szokott: mennyi naptejet használjunk, és mi a a teendő ha leégünk. És ez csak a kezdet volt, a hatás néhány hét után filozófiai megállapításokra sarkalta az embereket.

Túláradó optimizmus

A forró időjárás párosult a focivébével, amelyen az angolok váratlanul jó szerepeltek. Ez sajátos gondolatot csalt elő a cikkíró egyik ismerőséből. E szerint ha a britek minden évben élvezhetnének annyi napsütést, amennyit idén, akkor megváltozna a nemzeti karakterük. Persze a világ más részein nem az optimizmust erősítette a forróság, hiszen súlyos károkat, erdőtüzeket okozott és például csak Japánban 80-an vesztették életüket miatta.

 Kilátszik az Ínség-szikla a Gellérthegy lábánál

A közgazdászok évtizedek óta kutatják a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok gazdasági hatását. Ezek a vizsgálatok nem csupán a mezőgazdasági terméshozamok változására és bizonyos termékek (jégkrém és társai) fogyasztására térnek ki, hanem a munka termelékenységére és a bűnözés alakulására is. Arról azonban még keveset tudunk, mit hozhat ez a nagy fordulat a mindennapi életben, a művészetben, az irodalomban.

Forradalom

Ötleteket adhat az összefüggés kisakkozásához néhány történelmi esemény. Például az 1789-es francia forradalmat az úgynevezett európai kis jégkorszak – évtizedeken át az átlagosnál hidegebb idő -, az El Nino időjárási anomália – amely a Csendes-óceán felett alakul ki, de a világ minden táján hat – és egy izlandi vulkán kitörése előzte meg – amely hamufelhőjével befolyásolta az időjárást.

Nem ezek voltak a hatalmas felfordulást hozó esemény kiváltó okai, de szerepük volt abban, hogy az hogyan következett be, elsősorban azzal, hogy hozzájárultak a forradalmat megelőző évek katasztrofális mezőgazdasági terméséhez.

Az indonéziai Tambora vulkán kitörése nyomán 1815-ben 4300 méter magasba jutott fel az irdatlan hamufelhő. Az ezt követő évet úgy tarják számon az évkönyvek, mint amelyben nem volt nyár. Ennek hatására több művészeti alkotás is született. Mary Shelley, aki a Genfi-tónál akart nyaralni, de a rossz idő miatt nem mehetett a szabadba, egy Frankenstein-horrorsztorit írt. Lord Byront a Darkness (Sötétség) című vers megírására ihlette a nyár elmaradása. Schubert tucatnyi dala tükrözi ennek az időszaknak a ridegségét.

Modellezni kéne

A példák sora, illetve az a tapasztalat, hogy még néhány forró időt hozó hét is lényegesen hat az emberek viselkedésére, személyiségére, kreativitására arra utal, hogy a klímamodelleknek ezzel is foglalkozniuk kellene. A gazdasági és társadalmi hatások a terméshozamok megváltozásától az elviselhetetlen idő miatt kezdődő népvándorlásig jól megjósolhatók, míg ezek nem. Pedig az emberek mindennapi kapcsolatait úgy átformálódhatnak, ahogy ma el sem tudjuk képzelni.

Felforr az agyvizünk

A hőségriadó és a szárazság nem vicc! Ha nagyon nem bírjuk már, legjobb ha “túlélő üzemmódot” választunk.

Ha városban vagyunk, a legjobb egy lesötétített helyen hűsölni és olvasni pl. egy könyvet és nem menni sehova. Jó az idő meditációra, hogy végiggondoljuk az élet dolgait, hogy mit kéne csinálni, ha majd hűvösebb lesz és lesz kedvünk hozzá. Vagy elmenni és nyaralni. Az egészségesek jókedvűen a korlátaikat feszegethetik. Haverok-buli Fanta. Pelenkát a kukába tenni. Figyelni a higéniára. Laza, szellőző öltözék. Folyadék bevitel.  Fürdőzés. Az intéznivalókat lehetőleg a reggeli órákra tenni. Havas téli képeket nézegetni. Rutinszerű dolgokat csinálni. Kerüljük a húsos ételek fogyasztását, inkább a növényi eredetű kajákat együnk.

Mitől lehet megőrülni ilyen időben?

A hőségben felgyorsul az anyagcsere. Fokozódik a kipárolgás, verejtékezés. Ilyenkor lehet szaunázni úgy, hogy egy napsütötte forró fal előtt álldogálunk és amikor már nem bírjuk tovább, egy hideg vizű kádban vagy medencében megmártózunk. Az egészségünkre ártalmas bacilusok, vírusok és bizonyos gombák sejtosztódása felgyorsul. Gyakrabban mutálódnak és alakulhatnak ki olyan fajták, amik ellen az immunrendszerünk nem tud védekezni. Régóta betegek könnyen meghalhatnak.  A testünkben lévő daganatos sejtek is berobbanhatnak.  Rovarok sokasodnak. Az ételek és élelmiszerek gyorsabban megromlanak. A melegben megnövekedik a “szaporodási” kedv, annak agyműködésre gyakorolt korlátozó hatása !

A rendszeresen szedett gyógyszerek hatása gyengül. Ha emiatt többet veszünk be, könnyen rosszul leszünk.

Az esztergomi Duna-ág

A hőségben élesednek a műszaki hibák, az elektromos berendezések fokozott igénybevételnek vannak kitéve, mint a telefonok, számítógépek, klímák, hűtő berendezések, kaputelefonok, távirányítású berendezések. Az informatikai-számítógépes problémák a szokottnál is idegesítőbbek. A szervizek nehezen elérhetőek. Iparost találni lehetetlen-közeli élmény.

Nagyon rossz ha ilyenkor stresszel és idegeskedéssel járó dolgot kell csinálni; több különböző feladatot párhuzamosan csinálni; váltogatni a feladatok között; valamit ilyenkor kell nagyon tolni, erőltetni valamilyen határidős munkát vagy valami szerteágazó ügyet intézni több helyen különböző emberekkel. Ez azért is rossz, mert az ügyintézők is ilyenkor vannak szabadságon és elérhetetlenné válnak. A túlterhelt helyettesítőkre ilyenkor többlet munka hárul, ami jelentősen lassítja a dolgok menetét. Az is gyakran előfordul, hogy olyan munkakört csinál valaki, amit nem szokott. Másik emberhez kerülünk, aki nem tudja vagy nem érti vagy máshogy tudja mint akivel már korábban egyeztettük a dolgokat és újabb körökre kényszerülünk. Mindez idő és idegeskedés. Nagyon megterhelő még a tűző napsütés és a légkondicionált helyiségek váltakozása.

A döntések nehezen születnek, a nagyobb horderejű döntések halogatása jellemző. Ha mégis döntéseket kell hozni a döntési sorozatokba több hiba csúszik. Ide tartoznak a motoros és egyéb közlekedési  balesetek. Koncentráció, reflexek tompulnak.  A balesetek miatt, ha szerencsénk van és nem vagyunk részesei, akkor is sokat kell állnunk a dugóban vagy ismeretlen helyeken araszolunk, mert elterelték a forgalmat. Az útépítésnek ez a kedvenc időszaka, úgyhogy ők is lassítják a forgalmat.

A mediterrán országok már régebben szembesültek a hőség problémával. Ismert a “déli mentalitás”, a lassított, energiatakarékos munkavégzés. Ennek gazdasági következményei. Délutáni szieszta. Redőny. Függöny. Zuhany! Yess!