Ismerős sorokkal, számokkal és tényekkel fog találkozni ebben a cikkben az, aki idén házat építtetett, felújított, vagy csak meghallgatta a kivitelező magyarázatát, aki két hónap leforgása alatt 5-10 millióval drágábban akarta eladni a szinte még tervasztalon lévő új ingatlanát. Extrém gyors áremelkedés és keserves anyaghiány jellemezte világszerte és Magyarországon is az építőipari ágazatot. A legfőbb okokat és az áremelkedés mértékét foglaltuk össze, illetve kiszámoltuk, hogy aki mégsem vágott bele az építkezésbe, az idén hány millió forintot spórolhatott meg magának.

Két évvel ezelőtt még mindenki az építőipari munkaerőhiány miatt aggódott, ami aztán a járvány gazdasági következményeinek hatására, az építőipari anyaghiánytól és drágulástól való rettegésbe csapott át. 2021-ben a globális keresleti-kínálati anomáliák, az építőiparban is használt alapanyagok árának jelentős emelkedéséhez, valamint alapanyaghiányhoz vezettek világszerte, köztük Magyarországon is.

Rengeteg minden történt

A járvány első hullámában nemcsak rengeteg építkezés és az építőanyagok gyártási folyamata, de a logisztikai hálózat is leállt. A tengeri szállítmányozás és konténerbérlés körül kialakult helyzet növelte a logisztikai költségeket és az Evergiven hajó megfeneklése pedig további elakadást okozott.

A német BASF ludwigshafeni üzemében történt tűzeset számos építőkémiai termék hiányát okozta, például a beton- és kerámiacserépnél. Ezzel párhuzamosan az egészségügy a védőruházatok és maszkok gyártásához szívta el az alapanyagokat, így az EPS-ek és tetőfóliák sem voltak elérhetők.

A gazdasági újraindítási programok következtében pedig akkorára nőtt a vasbeton kereslete, amit a kohók és vasércbányák nem bírtak kiszolgálni. Kína és Ausztrália konfliktusa a nemzetközi vasérc-, míg Kanada és az USA összetűzése a faanyag piacon okozott problémákat.

MINDEZEK EGYÜTTES KÖVETKEZMÉNYE, HOGY FÉL ÉV LEFORGÁSA ALATT, KÉTSZÁMJEGYŰ NÖVEKEDÉS JELLEMEZTE AZ EGYES ÉPÍTŐIPARI ANYAGOK ÁRÁT.

Őszre már jobb lett a helyzet, valahol

Őszre és év végére már sokan várták az árnövekedés csillapodását, ami részben meg is történt:

Szeptemberben a kritikus termékek ára csökkenni kezdett, de sokan, a raktárkészleteket még a korábbi, magasabb áron értékesítették, hogy a veszteséges eladást elkerüljék. A mintegy másfél havi készlet kifutásával tudott elkezdődni csak a csökkenés. Az ÉVOSZ által megkérdezett generálkivitelezők szerint október eleje óta olcsóbban juthatnak hozzá a fa-, réz- és alumíniumalapú termékekhez, valamint a kőzetgyapot szigetelőanyagokhoz.

Nagyjából 10-15 százalékkal mérséklődtek az árak, ami messze van attól, ahonnan indultak, és a korábbi szintre már nem is fognak visszatérni.

– mondta el korábban Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Valójában már júliusban a legalacsonyabb szintre esett vissza (a 2021-es évet nézve) az amerikai tőzsdén kereskedett faanyagok határidős ára, kellett azonban idő, mire azok visszatérnek a fundamentális értékükhöz. A magyar piacokon, akkor, a fatelepek fél éves átfutási időre számítottak.

Egy másik kritikus anyag az acél volt. A Swedsteel-Metecno gyártó vállalat adatai szerint ősszel a beton és az acél esetében már érzékelhető volt némi stabilizáció, de ez nem volt egységesen igaz minden termékre. Tapasztalataik szerint bizonyos alkotóelemek beszerzésében, így például tűzihorgonyzott nagyszilárdságú, illetve vékonyfalú, festett acél profilok esetében további 10-15%-os áremelkedés történt ősszel. Ennek az elsődleges oka szintén a nyersanyaghiány (az acél gyártásához többek között nyersvasat és szenet használnak), hiszen az acél tekintetében Európa importra szorul. A cég szerint az európai tulajdonban lévő európai gyártás jó, ha a meglévő kereslet 4-5 százalékát képes kiszolgálni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A fent említett globális jelenség az építőipar minden szegmensét elérte, természetesen a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésével foglalkozó cégek, valamint a mélyépítési munkákat vállalók is megérezték az anyagár-emelkedés drámaiságát. Az ő árképzésük azonban abból a szempontból speciális, hogy a legnagyobbak akár saját gyártóegységek létesítésével enyhíthetik ezt a kitettséget, mások pedig az előre fixált, vagy a nagyobb volumen miatt alkalmazott árkedvezményekkel enyhíthették az áremelkedés mértékét.

A saját építtetőknek, felújítóknak, vagy akár a pár lakásos társasházat építőknek vélhetően kevesebb kedvezménye, előre lefixált árakra volt lehetősége. Így, ha valahol, akkor a fajlagos lakásépítési költségekben, a kiskereskedelmi árakban, biztosan szembetűnő volt a változás. Ez pedig nem mellékesen az inflációt is táplálta, illetve az új, illetve felújított lakások árát is húzta magával.

A LAKÁSÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEKEN BELÜL IDÉN AZ ANYAGKÖLTSÉG 21,8%-KAL LETT DRÁGÁBB, A TAVALYI ÉV KÖZEPÉHEZ KÉPEST.

Konkrét számokkal ennek a súlyosságát talán könnyebb elképzelni, ehhez pedig a KSH 2020-as adatait használhatjuk, ami szerint egy új ház megépítésének a költsége (munkadíj és anyagköltség) a fővárosban 345 ezer forint, míg országos átlagban 301 ezer forint volt négyzetméterenként.

A társasházi új lakásoknál, amit nem magánember, hanem biztosan fejlesztő végez, a költség Budapesten 318 ezer forin/m², országosan pedig 305 ezer forint/m² volt. Ennél valamivel kedvezőbb az a helyzet, amikor egy meglévő épület bővítéséről volt szó, Budapesten ezek a munkák 280 ezer forintos, országosan 249 ezer forintos négyzetméteráron mentek. Ezekhez az átlagos értékekhez hozzászámolva a 2021 első félévében tapasztalt 16-16,9%-os építési költségnövekedést,

BUDAPESTEN MINTEGY 400 EZER FORINTOS NÉGYZETMÉTERENKÉNTI ÁTLAGÁRON ÉPÜLHETETT EL EGY ÚJ CSALÁDI HÁZ 2021-BEN, MÍG ORSZÁGOSAN EZ A SZÁM 350 EZER FORINT VOLT.

Egy 100 négyzetméteres családi háznál – a terveztetést, a telekárat, illetve a belső berendezéseket és a gépészetet nem számolva – az építési költség 35-40 millió forint.

Van még tovább az anyagdrágulásban?

A kínálati sokkból eredő áremelkedésnek egyszer vége szakad, amint visszaáll a termelés a megfelelő szintjére. Ezért is tapasztalhattuk meg, hogy egyes termékeknél már beindult az árcsökkenés. Azoknál viszont, ahol nem a kínálat, hanem a növekvő előállítási költségek eredményeztek 5, 10, vagy 15%-os emelkedést, nem indokolt piaci eredetű árcsökkenésre számítani.

Már csak azért sem, mert az év második felére az energiaárak növekedése lett az új “mumus”, az építőanyaggyártók költségeit leginkább az energia és az EU-n belül 20-30%-ot is dráguló fuvarozás hajtotta felfelé, miközben sok termék ára (üveg, a pvc és az EPS alapany, stb.) az év elején megtapasztalt magas szinten stabilizálódott. Például az égetett kerámia és tégla termékeknél, valamint a szálas hőszigetelőanyagoknál, a versenypiaci áron több mint kétszeresére drágult energia teszi ki a gyártási költségek 40-50 százalékát. Ezért is számítanak sokan további, 10-20 százalékos emelkedésre például az épületgépészeti termékek, szálas hőszigetelő-anyagok esetében 2022 elején.

A hiányra, illetve az áremelkedésre az új technológiák és beruházások is jó választ adhatnak. Vannak már próbálkozások arra, hogy az erősen importra támaszkodó faanyagokat hazai forrásból előállított fával helyettesítsék. A beruházások pedig minden piacon üdvözölt hatékonyságnövelő intézkedések, ehhez azonban a vállalkozásoknak átlátható gazdasági, illetve politikai környezetre van szükségük, hogy akár több évtizedes távlatban is láthassák a nagyobb volumenű és költségű beruházások megtérülését.