A németeket követően a legmagasabb arányt Franciaország (11,5 százalék), Ausztria és Svédország (mindkettő 11,2 százalék) érte el. Ezzel szemben négy olyan EU-s ország van, ahol a folyó egészségügyi kiadások a GDP kevesebb mint 7,0 százalékát tették ki: Luxemburg, Románia (mindkettő 5,7 százalék), Magyarország (6,4 százalék) és Írország (6,6 százalék). Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy az idősödő népesség és az egyre fejlettebb technológiai megoldások miatt folyamatosan dráguló kezelések miatt Magyarországon ez az arány 2010-ben még 7,5 százalék volt. Azaz nem egyre jobban finanszírozzuk az egészségügyet, hanem egyre kevésbé.

Akkor sem fest jobban a kép, ha nem a nemzetgazdaság egészéhez képest vizsgáljuk a költéseket, hanem egy főre jutó összeg szempontjából. Az EU-ban az egészségügyi kiadások egy főre jutó összege a 2014-es 2668 euróról 2023-ra 3835 euróra emelkedett, ami látványos, 43,7 százalékos növekedést jelent. A tendencia minden egyes EU- tagállamban megfigyelhető volt, még Magyarországon is, csak a teljes gazdasághoz képest ez még így is csökkenő arányt jelent. Minden bizonnyal nem függetlenek az emelkedő költések attól sem, hogy az EU lakossága egyre idősödik, és ezzel együtt jár az egészségügyi rendszerek növekvő igénybevétele.

2014 és 2023 között egyébként a Magyarországnál gyorsabban fejlődő Románia regisztrálta a legnagyobb növekedést az egészségügyi kiadások összességében: az egy főre jutó átlagos kiadások 155,6 százalékkal emelkedtek. Ez az arány legalább kétszeresére nőtt az EU-s átlaghoz felzárkózó keleti tagállamokban, azaz

• Bulgáriában (148,9 százalék),
• Litvániában (+143,8 százalék),
• Lettországban (+135,8 százalék),
• Lengyelországban (+116,6 százalék),
• Csehországban (+116,2 százalék),
• Észtországban (+114,6 százalék) és
• Horvátországban (+108,9%).

A legkisebb növekedést az eleve nagyon fejlett, így az egészségügyre sokat költő Svédországban (+15,2 százalék) figyelték meg. Az alábbi adatsoron az is látszik, hogy az arányaiban keveset költő Luxemburg a magas GDP miatt összegszerűen magasan a legtöbbet költi.

Az egészségügyi költések azért fontosak, mert segíthetnek abban, hogy egy adott ország polgárai hosszabb ideig éljenek, és hosszabb ideig legyenek egészségesek.

A fenti ábrán látható, hogy az egészségügyre legkevesebbet költő Magyarország és Románia ebben a rangsorban is hátul szerepel, de a sokat költő Németország vagy Franciaország nem szerepel nagyon elöl. Azaz a kérdés nem egydimenziós: összefügg az életmóddal, a környezeti tényezőkkel is. Ráadásul az összefüggés nem is egyirányú: nemcsak a magasabb költések vezetnek jobb várható élettartamhoz, hanem a hosszabb élettartam miatt növekednek is a egészségügyi költések. Sőt, egy bizonyos költési szint felett már nem a több pénz tesz hozzá az egészséghez. Ezt Luxemburg esetében is láthatjuk, ahol arányaiban alacsonyabbak az egészségügyi kiadások, mégis magas a születéskor várható élettartam.

Az OECD szerint csak komplex megoldással lehet elérni, hogy az állampolgárok egészségesebben és hosszabb ideig éljenek. Prioritást kell élveznie a betegségmegelőzésnek, többek között az oltások révén, a mentális egészséget minden életkorban támogatni kell, és fontos az egyéni felelősség is. A tétlenség költsége az OECD szerint az egészséges életévek csökkenése és a magas egészségügyi kiadási igényekkel együtt járó gazdasági terhek.

A szervezet arra mutat rá, hogy az előrejelzési modellek szerint egy összehangolt „egészséges öregedés” forgatókönyv lassíthatná az egészségügyi kiadások GDP-ben kifejezett arányának növekedését az elkövetkező évtizedekben, és segíthetne a tartós ápolás költségeinek visszafogásában, miközben csökkentené az egészségügyben és a tartós ápolás terén dolgozók iránti keresletet.

Kapcsolódó szolgáltatás:  Tovább olvasom >> Egészségügyi ellátást nyújtó biztosítások

The post Siralmasan keveset költünk az egészségügyre appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Napjaink egyik legnagyobb bevételt és legszélesebb vevőkört elérő piaca a szépségápolás. Mindenki fiatal és vonzó akar lenni, vagy azért, mert ezt súgja neki a TikTok, vagy mert úgy érzi, fel kell vennie a harcot a fiatalokkal és a „csúnya” öregedéssel, amely rontja a társadalmi érvényesülés esélyeit.

A nők, de lassan már a férfiak is kilószám veszik a krémeket, szérumokat, ampullákat, hogy táplálják bőrüket, csak egy baj van: a legtöbb rendelést telefonon és számítógépen adják le, és nem tudják, hogy miközben ezt teszik, éveket öregszik a bőr. A legújabb tudományos felfedezés: a neuroaging.

Köztudott, hogy a képernyőbámulás elhízáshoz (hiszen a sok üldögélés lelassítja az anyagcserét) és pszichés problémákhoz is vezethet, de most kiderült, a kék fény az alapvető sejtfunkciókat is befolyásolja. A muslicákkal végzett kísérlet eredményeit a Frontiers in Aging című folyóiratban tették közzé.

Fonnyadó muslicalányok

Ha elképzeljük, hogy muslicalányokat ültetnek a telefonok elé, akik kozmetikumok oldalait, filmeket és főzőműsorokat néznek, de pár óra múlva arcuk fonnyadni kezd, és öregszik a sejtösszetételük, nos, akkor nem is járunk olyan messze az igazságtól. Mert ahogy Jadwiga Giebultowicz, az Oregoni Állami Egyetem Integratív Biológiai Tanszékének professzora és a tanulmány vezető szerzője elmondta:

A kék fénynek kitett muslicákban megváltozik a specifikus metabolitok – a sejtek megfelelő működéséhez elengedhetetlen vegyi anyagok – szintje. A túlzott kékfény-expozíció elkerülése jó öregedésgátló stratégia lehet.

Hozzátette, hogy a tévék, laptopok és telefonok kék fénye káros hatással lehet testünk rengeteg sejtjére, a bőr- és zsírsejtektől az érzékszervi neuronokig.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói korábban már kimutatták, hogy a fénynek kitett muslicáknál bekapcsolnak a stresszgének, és a sötétben tartott egyedek lényegesen tovább éltek.

Giebultowicz most az új kísérlettel kapcsolatban elmondta, hogy összehasonlították a két hétig kék fénynek kitett legyek metabolitszintjét a teljes sötétben tartott legyek metabolitszintjével.

A szukcinát elengedhetetlen az egyes sejtek működéséhez és növekedéséhez szükséges üzemanyag előállításához. De az is aggasztó felfedezés volt, hogy a neuronok közötti kommunikációért felelős molekulák, például a glutamát szintje a kék fény hatására alacsonyabb.

A kutatók eredményei alapján a sejtek nem megfelelően működnek, ez okozhatja korai pusztulásukat és az öregedés felgyorsulását.

A probléma az, ahogy Giebultowicz is elmondja, hogy a kék fény már életünk minden percét átszövi a munkahelyi tableteken, villamoson nyomkodott telefonokon és esti tévézéseken keresztül. Mivel a muslicák és az emberek sejtjeiben lévő jeladó vegyszerek azonosak, valószínűleg ránk ugyanolyan romboló hatással van a kék fény, mint a muslicalányokra.

Ha szeretnéd megtudni, hogy hogyan fordíthatsz többet az egészségedre vagy a gyógykezelésre

ajánlom figyelmedbe egészségbiztosításainkat és egészségpénztárunkat!

TUDJ MEG TÖBBET

The post És egy új öregedési faktor: a telefon appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Michael Snyder, a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának kutatója vezette azt a csapatot, amely több évig tartó vizsgálatot követően feltárt négy életkor-azonosító markert. Ezek meghatározhatják, hogy a különböző testrészeink milyen ütemben öregszenek, és előrevetíthetik a későbbi betegségekre való hajlamot. Szerveink ugyanis akár gyorsabban is öregedhetnek, mint születési életkorunk, vagy épp lassabban.

43 egészséges, 34 és 68 év közötti férfit és nőt analizáltak két éven keresztül, ezalatt mintákat gyűjtöttek a székletből, a vérből, a genetikai anyagokból, a baktériumokból, a fehérjékből és egyéb anyagcsere-melléktermékekből. Sikerült 608 olyan molekulát azonosítani, amelyek alkalmasak az életkorral összefüggő lehetséges egészségügyi problémák előrejelzésére.

Kortünetek

Ezeket a biomarkereket négy csoportba sorolták, és életkor-azonosítóknak nevezték el. Snyder szerint jelentőségük abban áll, hogy segíthetnek az embereknek megtudni, mi veszélyeztetheti egészségüket, milyen betegségekre lehetnek hajlamosak – akár a távolabbi jövőben. A négy korjelző a metabolikus rendszer, az immunrendszer, a máj és a vese.

A metabolikusba tartoznak a szervezet kémiai reakciói,  az anyagcsere értékei és állapota, az élelmiszerek energiává alakításáért felelős folyamatok. Az egészségtelen, „öregedő” anyagcserével rendelkező emberek hajlamosabbak a szívbetegségek, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására. A gyors anyagcserével élők ugyan erősebb immunrendszerrel büszkélkedhetnek, mint akár a náluk fiatalabbak, de Snyderék szerint náluk nagyobb a testtömeggel összefüggő betegségek előfordulásának rizikója.

Az immunrendszer korai öregedése gyulladást válthat ki az egész szervezetben, és növeli az autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis, a lupus, az 1-es típusú cukorbetegség és a sclerosis multiplex valószínűségét.

A máj gyorsabb öregedése azért érdemel figyelmet, mert ez a létfontosságú szerv felelős a vér méregtelenítéséért, például az olyan káros anyagok kiürítéséért, mint az alkohol és a kábítószerek. Ha valós életkorunknál jobban öregszik, funkciói csökkennek, és könnyen kialakul a hajlam a májzsugorra és a zsírmáj betegségre.

A vesék szűrik ki a salakanyagokat a vérből, és a vizelet előállításáért is felelősek, fenntartják a folyadékegyensúlyt, és a vérnyomást szabályozzák. Ha a vese állapotát tekintve idősebb, mint a kronológiai kor, hajlamosabbakká válhatunk a magas vérnyomásra és a veseelégtelenségre. De ahogy Snyder mondja, ezek az életkor-azonosító markerek nem feltétlenül határozzák meg valakinek a sorsát.

De még ha az anyagcsere vagy a vesék öregebbek is valós, kronológiai életkorunknál, akkor sem biztos, hogy rövidebb élettartamra számíthatunk. Ezek az azonosítók csak eszközként szolgálnak az életmód javításához és az egészségesebb életvitelhez.

Általános fiatalító trükkök

Függetlenül attól, hogy szerveink milyen korúak vagy állapotúak, az biztos, hogy néhány örök érvényű tanács mindenkit megfiatalíthat. Kisebb súly, kevesebb alkohol és dohánytermék fogyasztása, a vérnyomás és a glükózszint rendszeres ellenőrzése. Ha ezekre odafigyelünk, máris tovább élhetünk frissebb fizikai kondíciók között, és ki ne szeretne 300 évig egészséges Föld- vagy egyébbolygó-lakó lenni?

Snyder szerint a kutatás nagy tanulsága az is, hogy az öregedési folyamatok befolyásolhatók, mivel az egészségesebb életmódra váltó résztvevők képesek voltak lelassítani testük öregedését. Sok tesztalanynak például csökkent a hemoglobin A1c-szintje (a vércukorszintje), miután fogyni kezdett, és változtatott az étrendjén.

Ha szeretnéd megtudni, hogy hogyan fordíthatsz többet az egészségedre vagy a gyógykezelésre

ajánlom figyelmedbe egészségbiztosításainkat és egészségpénztárunkat!

TUDJ MEG TÖBBET

The post Ez a négy adat mutatja meg, valójában hány éves a testünk appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.