A magyar társadalom öregedését és a munkaerő hiányt látva a kormány új intézményt hozott létre, amivel a dolgozni tudó és akaró nyugdíjaskorúaknak teszi vonzóvá a „visszadolgozást” és a munkaerő piaci hézagok pótlását.
Mit tudunk erről az új szervezeti formáról?
Kinek jó ez?
Dr. Farkas András Nyugdíjguru írása
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról szóló törvény megszünteti a nyugdíj melletti munkavégzés eddigi legnagyobb akadályait. Melyek ezek?
A munkavállalásra kész nyugdíjasok előtt tornyosuló első ilyen akadály, hogy ők önmagukban, egyedül nagyon nehezen találnak maguknak munkát. A nyugdíjasok kapcsolati tőkéje gyorsan apad ahogy idősödnek, így egyre kevesebb lehetséges munkáltatóhoz képesek eljutni. A nyugdíjasok egyedül nem képesek a munkaerőpiaci kereslet és a nyugdíjas munkavállalói kínálat összehangolására. Képes lesz erre a közvetítésre egy közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Természetesen. Akkor, ha megfelelően sok munkáltatóval tud szerződni és megfelelően sok nyugdíjas szövetkezeti tagot tud toborozni. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (knysz) speciális munkaerő-kölcsönzőként működhet – a dolgozni kívánó nyugdíjasok és a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó munkáltatók közötti hatékony közvetítő szervezetként.
A munkát vállaló nyugdíjasok előtti második akadály, hogy lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének. Emiatt a munkáltatók is vonakodnak a nyugdíjasok tömeges alkalmazásától, hiszen nekik kell kitermelniük a bért terhelő közterheket is, ráadásul munkáltatóként csak kis összegű támogatásban részesülnek a nyugdíjas foglalkoztatott után. A munkáltatók azért sem rajonganak, hogy a nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilletik a munka törvénykönyvében szabályozott jogosultságok, mint az aktív korú dolgozókat. Megoldhatja-e ezeket az anyagi természetű nehézségeket a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Természetesen! A knysz tagjának díjazását gyakorlatilag semmilyen közteher nem terheli az szja-n kívül, de az szja alól is mentesülni lehet a mindenkori minimálbér (sőt, annak kétszerese!) erejéig. A nyugdíjast knysz-tagként foglalkoztató munkáltató pedig nem a magas közterhekkel terhelt munkabért fizeti a munkavállalónak – ő a nyugdíjas dolgozónak semmilyen jogcímen nem fizet –, hanem a szövetkezettel kötött meg- állapodása alapján a knysz részére fizet a szövetkezet számlája ellenében szolgáltatási díjat. A nyugdíjas taggal a knysz számol el, személyes közreműködése arányában. A munkáltató így mentesül a bérrel kapcsolatos összes közteher, az összes bérszámfejtési adminisztráció alól. Ha nincs megelégedve a knysz-tag munkavállaló tevékenységével, csak jelzi a szövetkezetnek, hogy cserét kér, nem kell bajlódnia a jogviszony megszüntetésével. A munkáltató csak a ledolgozott óráknak megfelelő díjazást köteles fizetni. A foglalkoztatót a szolgáltatási díj kapcsán áfafizetési kötelezettség terheli ugyan (a fordított áfázás szabályainak megfelelően), de ennek mértéke össze sem hasonlítható a munkabérre rakódó és a munkaviszonnyal kapcsolatos munkáltatói terhek összegével.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szintén rendkívül előnyös helyzetben működhet: az általa a nyugdíjas tagjai részére a személyes közreműködésük arányában fizetett díjazás után nem kell közterheket fizetnie (teljes mértékben mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól). Az új szövetkezeti forma rendkívül előnyös közteherviselési feltételeket teremt mind a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, mind a nyugdíjas knysz-tag, mind a szövetkezet szolgáltatását igénybe vevő, azaz a nyugdíjas knysz-tagot foglalkoztató munkáltatók számára.
Az említett adó- és járulékmentességek mellett a szövetkezet nyugdíjas tagjai részére különösen előnyös juttatási formát is lehetővé tesz az új törvény melléklete, amely rendkívül kedvezően módosítja a személyijövedelemadó-törvény adómentes juttatásokra vonatkozó rendelkezéseit. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. E rendelkezés alapján a nyugdíjas knysz-tag a személyes közreműködése ellenértékeként teljesen adó- és járulékmentesen kaphat a mindenkori minimálbér erejéig élelmiszert (egyfajta köztehermentes természetbeni juttatásként), valamint a szövetkezet által előállított javakat (ha van ilyen), továbbá Erzsébet-utalványt (ez utóbbit legfeljebb a minimálbér negyedét meg nem haladó mértékben). Vagyis idén havi 127 500 forint, jövőre 138 000 forint erejéig a nyugdíjas knysz-tag a szövetkezettől kapott élelmiszerből feltöltheti a hűtőjét, amelybe idén 31 875 forint, jövőre 34 500 forint erejéig Erzsébet-utalvánnyal vásárolt, fogyasztásra kész ételek is kerülhetnek. De ez még nem minden! A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is adómentes! Vagyis ha a knysz közösségi alapjában lesz elég pénz, onnan a szövetkezeti alapszabály rendelkezéseivel összhangban támogatásként vagy segélyként a knysz-tag vagy családtagja a minimálbér erejéig további élelmiszer-juttatást, illetve Erzsébet-utalványt kaphat. Ez esetben a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány értékét már nem korlátozza a törvény a minimálbér 25 százalékában, vagyis idén akár 127 500 forint, jövőre akár 138 000 forint értékben is adhat Erzsébet-utalvány formájában a szövetkezet ilyen támogatást vagy juttatást a knysz nyugdíjas tagjának vagy családtagjának! Ez a támogatás vagy juttatás már nem függ a nyugdíjas knysz-tag személyes közreműködésének mértékétől, vagyis akár olyan tagok és családtagjaik is támogathatók ilyen módon, akiknek az adott hónapban nem jutott munka! Összességében tehát a teljesen köztehermentes szövetkezeti juttatás értéke a minimálbér kétszeresét is elérheti az öregségi nyugdíjas knysz-tagok és családtagjaik részére.
A nyugdíjas-szövetkezetek működését egy különleges elem még vonzóbbá teheti. A törvény rendelkezése szerint ugyanis az állam a nyugdíjas-szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat. Remélhetőleg a nyugdíjas-szövetkezetek hatékony működését jelentős mértékben elősegítheti ez az egyedülálló támogató rendelkezés. Őszintén remélem, hogy nyugdíjasok tízezreinek nyújthatnak kielégítő foglalkoztatási lehetőséget a hatálybalépés napját követően valószínűleg gombamód szaporodó közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek.