A One Solutions és az Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a hazai közép- és nagyvállalatok 58 százalékát érte valamilyen kiberbiztonsági incidens az elmúlt egy évben, a nagyvállalatok körében ez az arány pedig elérte a 91 százalékot.

Még mindig bedőlünk az adathalászatnak

A leggyakoribb támadási forma az adathalászat és más, az emberi megtévesztésre épülő, úgynevezett social engineering kísérletek voltak, amivel a szervezetek fele találkozott. A válaszadók negyede számolt be zsarolóvírushoz kapcsolódó eseményről, 19 százaléka pedig ellátási láncot érintő támadásról.

A vállalatoknak ezért többféle, akár párhuzamosan jelentkező fenyegetésre kell felkészülniük, amelyek a technológiai hiányosságok mellett a működési folyamatok gyenge pontjait és az emberi tévedés lehetőségét is kihasználhatják – emeli ki az IVSZ.

Túlságosan bízunk magunkban

A vizsgált vállalatok 75 százaléka, a nagyvállalatok 97 százaléka használ valamilyen összetettebb kiberbiztonsági megoldást a kutatás szerint.

A kutatás egyik tanulsága szerint az egyik legnagyobb baj éppen a hamis biztonságérzet.

Miközben a válaszadók 60 százaléka felkészültnek tartja saját szervezetét, mindössze 16 százalékuk rendelkezik rendszeresen begyakorolt incidenskezelési folyamattal, ami meglehetősen alacsony arány.

A felmérésben résztvevő cégek 51 százaléka jelentős vagy kritikus kockázatként értékeli az emberi tényezőt. A nagyvállalatoknál ez az arány meghaladja a 80 százalékot. Az IT-szakemberek felkészültségét a vállalatok 91 százaléka ítéli magasnak, a munkavállalók általános kiberbiztonsági tudatosságáról azonban csak 33 százalék vélekedik hasonlóan.

A megkérdezett szervezetek közel 90 százalékánál működik valamilyen formalizált kiberbiztonsági oktatás és cégek kétharmada (68 százalék) stratégiai prioritásként kezeli ezt a területet.

A következő évben a vállalatok 27 százaléka számít kiberbiztonsági költségvetésének növekedésére, 64 százalékuk változatlan kiadási szinttel tervez. Külön kiberbiztonsági beruházást a következő 12 hónapra a válaszadók 22 százaléka tervez.

A reprezentatív felmérést a BellResearch végezte 2026 márciusában. A kutatásban 150, 50-249 főt foglalkoztató középvállalat és 52, legalább 250 munkavállalóval rendelkező nagyvállalat vett részt.

Forrás: IVSZ, MTI.

Erősítsd meg a védelmet Kiberbiztosítással!

Tudd meg mire jó!

Kérj ajánlatot!        AJÁNLATOT KÉREK

Kibertámadás és adatvédelmi biztosítások

Hónapokon át titokban tartotta a Google, hogy AI-modellje sikeresen feltört három másik céget a tesztek során

Az OpenAI, az Anthropic és a Meta már megkapta a magáét a nyilvánosságtól az irányítás alól kiszabaduló AI-ágensei miatt, eddig csak a Google háza táján volt látszólag nagy a csend. Nemrég derült ki, hogy a Gemini a kiberbiztonsági tesztek során három másik cég rendszerébe is be tudott volna hatolni.

Arról már több ízben lehetett hallani az elmúlt hetek során, hogyan „szabadultak ki” a számukra kijelölt tesztkörnyezetből az Anthropic és az OpenAI AI-ügynökei, de a Google házatájáról nem érkezett beszámoló hasonló esetről – egészen eddig. A keresőóriás a napokban először ismerte el nyilvánosan, hogy saját AI-modellje, a Gemini is sáros, miután az Irregular nevű izraeli kiberbiztonsági cég több incidenst is azonosítani tudott az általa végzett értékelések során.

A biztonsági kutatók zárt tesztkörnyezetben, fiktív vállalatok bevonásával vizsgálták a Google modelljének viselkedését május végén. A Gemini feladata az volt, hogy egy ellenőrzött tesztkörnyezetben fiktív vállalatokkal működjön együtt, de amint internetkapcsolathoz fért, a modell valódi weboldalakhoz is hozzáférést nyert, amelyeket a gyakorlat részeként kezelt.

Az Irregular állítása szerint az internethozzáférés alapvetően le lett volna tiltva a tesztek során, de egy konfigurációs hiba miatt a Gemini mégis ki tudott jutni a „külvilágba”.

Az egyik teszt során az Irregular a Gemini kiberbiztonsági képességeit szerette volna tesztelni azzal a feladattal, hogy az AI-modellt bizonyos információk megszerzésére utasította egy fiktív vállalat szoftveréből. A fiktív cég neve azonban megegyezett egy valóban létező vállalat nevével, így amikor a modell internetkapcsolatot talált, helyesen kitalálta a valódi vállalat szolgáltatásának jelszavát.

Eddig sikerült titkolni

A két másik teszt során a modell az interneten keresztül talált olyan nyilvános adattárakat, amelyek két másik vállalathoz tartozó belépési adatokat tartalmaztak, ezeket felhasználva próbált hozzáférni a valódi vállalatok rendszereihez.

A Google autonóm AI-ja tehát képes volt önállóan végigmenni egy valódi támadási láncon, amikor hozzáférést kapott a megfelelő eszközökhöz és az internethez.

Az Irregular július végén jelentette a Google-nek a feltöréseket, amit a Google elismert, de nem látta szükségesnek a nyilvánosság tájékoztatását, mivel az incidensek nem okoztak valódi kárt az érintett cégeknek. Heather Adkins, a Google biztonságtechnikai alelnöke utólag közölte, hogy amint a Gemini felismerte, hogy valódi vállalatokról van szó, nem folytatta a támadást, és nem is okozott valódi kárt a rendszerekben.

A vállalat nem is látta szükségesnek (vagy inkább nem szerette volna) nyilvánosságra hozni az incidenseket, de az érintett szervezeteket értesítette. A Google nem nevezte meg az érintett vállalatokat, és azt sem árulta el, hogy pontosan melyik Gemini-modell volt érintett.

Az Irregular szerint az érintett problémákat azóta kijavították, és a cég új biztonsági gyakorlatokon dolgozik az AI-modellek kiberbiztonsági teszteléséhez – ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem ezeknél az eseteknél, hogy az internet-hozzáférést és az AI által elérhető rendszereket fizikailag vagy technikailag is el kell különíteni az ilyen tesztek során.

The post Tízből kilenc magyar nagyvállalatot már megtámadtak, de van egy ennél is nagyobb kiberbiztonsági probléma appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.