Én képben vagyok a megkötött szerződéseket illetően és tudok segíteni abban, hogy a kifizetés egyszerűbb legyen.

Azzal nehezen tudok mit kezdeni, ha nem tudok róla és már csak akkor értesülök róla, amikor probléma van. Vagy valaki már annyira nem érti, hogy mi van, hogy inkább megsértődik a világra és felmondja a szerződést, és ezzel további károkat okoz magának. Vagy nem fizeti tovább és még meg is büntetik.

Szerződéskötésnél mindig elmondom, hogy ha valaki úgy érzi, hogy kára van, akkor hívjon fel vagy írjon, és segítek abban, hogy hogyan kezelje az ügyet. Általában ilyenkor sokkal egyszerűbb az életünk, mert nincs a biztosítóval fölösleges levelezés és mindenki megelégedésére történik a szolgáltatás. Azt is meg tudom mondani, ha az a valami, ami történt, nincs benne a biztosításban és akkor nem kell vele fölösleges köröket futni.

Fontos, hogy a káreseményeket megfelelő időben jelentsük be. Önálló kárbejelentésnél, ha a kárbejelentő felületen nem jót jelöltök vagy egyszerűen nincs olyan menüpont, akkor könnyen félremegy az ügyintézés.

Élet és baleset biztosítást akár több hónappal később is be lehet adni, de mondjuk épület beázást, vihar vagy villámkárt lehetőleg 2 munkanapon belül kell.

Ha olyan szerződésre szeretnél ügyet intézni vagy módosítani, amit nem én kötöttem, akkor minden esetben szükségem van a kötvényre vagy a biztosítótól kapott utolsó értesítő levélre.

Ami kellhet még: megbízás, adatkezelési és egyéb nyilatkozatok, igazolványok, orvosi leletek, számlák, a káreseményről készült fotók. A károsodott vagyontárgyat addig ne dobd ki, őrizd meg ha lehet. Lehet, hogy a kárszakértő meg akarja nézni.

Köszönöm ha idáig elolvastad! Az a célom, hogy elégedett ügyfél legyél!

Ha közben eszedbe jutott, hogy veled is történt valami, akkor írd meg, akár itt!

KÉRDEZEK TŐLE

Szép napokat!

The post Biztosítási kárbejelentés ügyfeleimnek appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, és a kései észlelés miatt növekszik az elemi károk és a meghibásodások által okozott károk átlagos helyreállítási költsége is – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni. A kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el.

Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál

Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.

A lakottság definíciója a biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent, ezt azonban az olcsóbb biztosítás reményében nem érdemes úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.

Speciális kockázatok

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Az állandó lakók hiánya, valamint a lakott területektől való távolság számos kár kockázatát jelentősen megnöveli. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is a tulajdonosok gyakran csak hetekkel később értesülnek, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is jelentősen súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran eleve nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet kereshet az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.

Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. stb.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

The post Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.