A lifehacker.com nevű portál szerint csak tavaly több mint két és félmillióan jelentették, hogy csalás áldozatai lettek. A bűnözők csillagászati összeget, 10 milliárd dollárt kaszáltak. Azért, mert néhány jól bevált pszichológiai trükkel csalják csapdába a hiszékeny vagy inkább sérülékeny áldozataikat. A szó szoros értelmében rá tudják venni az embert olyan döntésekre, amelyeket később maga sem tud megmagyarázni. Ezért érdemesebb nem kinevetni a pórul jártakat, hanem felkészülni az alábbi csalási receptekre:

1. Hallgasson a tekintélyre!

A csalók gyakran adják ki magukat hivatalos személynek, például adóhivatali dolgozónak, rendőrnek vagy valamilyen szakértőnek. Sok egyszerű polgár alapból tiszteli a rangot és a beosztást, és a csalók ezzel máris áthatoltak az ellenállás első gátján.

A csalók a glória-effektusnak nevezett kognitív torzítást használják ki. Azt, hogy nekünk az adott helyzetben kevesebb az információnk, és az állítólagos hivatalos személy vagy szakértő státuszát elfogadva hajlamosak vagyunk engedelmeskedni az utasításaiknak. Ez még akkor is így van, ha ezek az utasítások furcsának tűnnek – például, hogy ajándékutalvány vásárlásával megfizethető a büntetés.

Mire jó ilyenkor figyelni? Ha magát befolyással bíró személynek kiadó ember nem akarja, hogy ellenőrizze az állításait, vagy retorzióval fenyegeti, ha leteszi a kagylót, vagy ha nem ad elég időt az állítások ellenőrzésére, akkor az gyanús.

2. Sürgetik

A csalók arra játszanak – írja a lifehacker –, hogy ön az agya érzésekre és megérzésekre nyitott részét használja. Ezért van az, hogy a félelem vagy a hiányérzet bevetésével kényszerítik rá, hogy tegye, amit ők akarnak.

A csalásokat sokszor „exkluzív, rövid ideig elérhető lehetőségként” vezetik elő. Máris aktiválták az áldozatnál az érzelmi mechanizmust, mert persze, ki akar lemaradni a jó üzletről. Abban a pillanatban, amikor jelzik valakinek, hogy valamit megkaphat, bekapcsol az érzelmi reflex eme előny megvédésére, amely figyelmen kívül hagyja a racionálisabb gondolatokat.

A fordítottja ennek az, amikor a csalók egy nagy összegű, hamis számla vagy a „hiányzó postaköltség” kiegyenlítését vagy a cím pontosítását követelik (az üzenetben található linken – amire ne kattintson rá!).

Az ember hajlamos elhinni, hogy hibázott, gyorsan korrigálnia kell és nem gondolja át, hogy mi történhet, ha kattint. Mire jó ilyenkor figyelni? Ha nyomást gyakorolnak önre, hogy azonnal oldjon meg egy problémát vagy használjon ki egy előnyös alkut, akkor húzza be a kéziféket. Egyetlen legitim vállalkozás vagy szervezet sem kényszeríti átgondolatlan döntésekre.

3. Fél lábbal az ajtóban

A csalók tudják, hogy az ember fejében bekapcsol a sziréna, ha valami hatalmas összeg vagy nagy erőfeszítés kerül szóba. Ezért először „a fél lábbal az ajtóban” technikát alkalmazzák, hogy „megpuhítsák”. Ennek az a lényege, hogy először egy kis szívességet kérnek (hasonlóan az utcai adománygyűjtőkhöz, akik például azt kérdezik: szereti az állatokat?)

Az első kérdés után azonban jönnek a felszólítások, de ekkor az ember már megadta az első beleegyezést, amiből nehéz kihátrálni. Tehát, ha azt mondta az utcán, hogy támogatja az ügyet, és ezek után nem akar adakozni, akkor hazugnak érezheti magát. A csalók itt azt a pszichológiai jelenséget is kihasználják, hogy ha az ember már időt és energiát fektetett valamibe, akkor nehezebben száll ki belőle konkrét eredmény nélkül.

A rafináltabb csalók használhatják a „fordított fél lábban az ajtóban” technikát: először valami nagyon nagyot kérnek, amit könnyű visszautasítani. A következő ajánlat már szerényebb és ezért elfogadhatónak tűnik. Mire jó ilyenkor figyelni? Ha egy idegen azonnal belecsap a sűrűjébe, kezdjen el gyanakodni.

4. Viszonosság

A civilizáció alapja a viszonosság – ha valaki tesz valamit értünk, akkor mi úgy érezzük, tartozunk azzal, hogy viszonozzuk. Ez még akkor is működik, ha nem kértünk a szívességből – ami gyakran egy állítólagos árengedmény vagy exkluzív hozzáférés formájában érkezik „a két szép szemünkért”.

A csaló ilyenkor bókolni és érdeklődni kezd, hogy a tartozás érzését keltse bennünk. Addig érdeklődik és beszélget velünk, amíg ki nem fáraszt és akkor már könnyebben manipulálhat bennünket.

Mire jó ilyenkor figyelni? Az totális ismeretlenektől érkező spontán bókok vagy felajánlott szívességek szolgáljanak vészcsengőként, hogy hamarosan érkezik egy viszonzásra ösztönző manőver, amivel a csaló a lekötelezettjévé próbál tenni bennünket.

5. Szeretetbombázás

A modern kori csalások egyik formája a „romantikus csalás”. Ezek akár hetekig-hónapokig tartó ismerkedéssel járnak. A szélhámos egy vonzó és érdeklődő romantikus partnerként tűnik fel, aki „sajnos” messze van és nem tud személyesen találkozni velünk. De addig dolgozik, amíg az áldozat elhiszi, hogy szerelmes belé, amikor is jön a kérés, hogy segítse ki anyagilag, mert elromlott az autója, elvesztette a pénzét és nem tud utazni vagy kórházba került az anyukája.

Kívülről nézve megdöbbentő – írja a lifehacker –, hogy az emberek nem kezdenek azonnal gyanakodni, amikor újdonsült ismerősük pénzt kér. A csalók azonban először „szeretetbombázásnak” vetik alá áldozatukat, akit ezek után könnyen tudnak manipulálni.

A bombázás a szeretet szűnni nem akaró kifejezéseivel indul, majd hirtelen, mintha elzárták volna a csapot, ami arra készteti az áldozatot, hogy erőfeszítést tegyen az érzés fenntartására. Ezek után már ő dolgozik azért, hogy a szélhámos kegyeiben maradhasson.

Mire jó ilyenkor figyelni: ha egy friss ismerős elhalmoz a figyelmével és a bókjaival, legyen óvatos. Ha pedig váratlanul visszavesz belőle és még mérges is lesz önre, akkor szinte bizonyosan manipulálni akarják (vagy az illetőnek pszichológiai problémái vannak).

6. Korai nyereség

Az úgynevezett „disznóvágási” csalások során alkalmazzák „a korai nyereség” módszerét, ami egyszerű: ahhoz, hogy elnyerje az ön bizalmát a csaló, először engedi, hogy valódi pénzt nyerjen tőle. Például meghívják önt, hogy fektessen be valamibe – mondjuk kriptovalutába. Egy kis összeggel be is száll, és lám, nem csapják be, hanem nyer és még ki is szállhat!

Ez a technika azt célozza, hogy megszerezzék az ön bizalmát. A kis nyereség után már könnyebben kockáztat és már rá lehet venni önt arra, hogy nagyobb pénzt fektessen be, még akkor is, ha azt nehezebb lesz kivenni, hiszen ott a bizonyíték, már nyert a lehetőséggel.

Mire jó ilyenkor figyelni: ha úgy érzi, kis összeggel való befektetésre kényszerítik és „garantált” profitot ígérnek, akkor lehet hogy próbálják „felhizlalni, hogy aztán levágják, mint egy malacot”.

The post A hat pszichológiai trükk, amivel a csalók most dolgoznak appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Eldugult a lefolyó, az interneten keresünk egy szerelőt, kijön, megcsinálja, majd kiállít egy 700 ezer forintos számlát. Nyilvánvaló átverés történt, a hatóságok mégsem tesznek semmit. Az eddigi beszámolók szerint a rendőrség, a NAV és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is hanyagolja az áldozatokat, mondván: a munkát elvégezték, számlát kaptak róla. De ilyen alapon ha egy vállalkozó 10 milliós számlát állít ki egy kisebb dugulás elhárítása után az is rendben van a magyar hatóságok szerint?

„Az amúgy sem kellemes rész, a fizetés akkor lett csak igazán kellemetlen, amikor az online számlázóba beütötte az úriember a csekélynek semmiképp sem mondható 414 655 forintot, majd mutatta a számlaszámot, ahová az azonnali átutalást kérte” – írja Balázs arról, hogyan verte át és fizettetett ki vele több százezer forintot egy duguláselhárító cég. Esete nem egyedi, az övén kívül több biztosítós kárbejelentéssel találkozom és a közösségi médiában is egyre többen írják meg, hogy hogyan estek áldozatul csaló duguláselhárító cégeknek és egyéni vállalkozóknak.

Azonnal kell ám utalni

Duguláselhárító hiénák

Egyre többen panaszkodnak a hiéna duguláselhárító cégekre, amelyek irreális árakkal terrorizálják a megrendelőket. A végösszeg sokszor csak a munka elvégzése után derül ki. Behazudják, hogy egy méter cső tisztítása 20 ezer, kiszállási díj 50 ezer és számos kamudíjat számolnak fel. A végösszeg pedig többszázezres lesz.

Megbízhatónak tűnő weboldalakkal hirdetik magukat

Balázs egy hétvégi napon vette észre, hogy eldugult az egyik lefolyócső. Mivel nem akart hétfőig várni, elkezdett keresgélni a 0–24 dolgozó duguláselhárító cégek között, az első néhány találatból ki is választotta az egyiket.

„A weboldal a konkurensekéhez képest igényes volt, laikusok számára egészen sok hasznos információt tartalmazott, így nálam az első szűrőn átment.”

Felhívta a honlapon megadott telefonszámot, amit egy diszpécser vett fel. Megbeszélték, hogy mi lehet a probléma, és milyen szolgáltatásra lesz szükség. A diszpécser külön kiemelte Balázsnak, hogy ha van lakásbiztosítása, akkor attól függetlenül, hogy a biztosítási csomagjában mi az értékhatár duguláselhárításra, a biztosító a teljes munkadíjat meg fogja neki téríteni, mert erre külön megállapodása van a cégnek a biztosítókkal. Vagyis, ha magasabb lesz a munkadíj, mint a lakásbiztosítási limit, akkor is százszázalékos visszatérítést fog kapni.

Néhány órán belül megérkeztek Balázshoz a cég szerelői, és nagyjából egy óra alatt végeztek a duguláselhárítással, majd közölték a 414 655 forintos végösszeget. Ez a szám egy 25 ezer forintos alapdíjból és a kitakarított cső hossza alapján kiszámolt, folyóméterenként 16 500 forintba kerülő takarítási díjból állt össze. A szerelők azt állították, hogy nagyjából 18 méternyi csövet takarítottak ki, így jött ki a 326 500 forintos munkadíj, amihez még a 27 százalékos áfát hozzáadva kapjuk meg a több mint 400 ezer forintos végösszeget. A szerelők készpénzes és azonnal átutalásos fizetést ajánlottak fel. Mivel Balázs sokallta a kiszámlázott összeget, a fizetés előtt még egyszer rákérdezett, hogy a biztosító valóban vissza fogja-e téríteni. A szerelők újra megerősítették, és azt tanácsolták neki, hogy ha a biztosítótársaság mégsem fizetne, keresse a céget, mindenben segíteni fognak.

Szigethalom, Érd és a 21. kerület

A Telex nyomozása szerint a csaló duguláselhárító cégek közül több is Szigethalmon és a 21. kerületben van bejelentve. A rendőrség tud a jelenségről de az egyik károsultnak azt írták, hogy “a kért és kifizetett duguláselhárítási munkát a cégek elvégezték, ezért ha a szolgáltatással vagy a túlárazással kapcsolatban van panasz, azt polgári peres úton lehet érvényesíteni.”

Balázs a fizetés után be is nyújtotta a számlát a biztosítónak, néhány napon belül pedig megérkezett a pénz a számlájára, csakhogy a cégnek kifizetett összegnek csak a töredéke, a lakásbiztosítás által fedezett 50 ezer. Egyből hívta a duguláselhárító céget, ott azt ígérték, visszahívják. Ez soha nem történt meg, sőt néhány hívás után már a telefont se vették fel neki.

A Telex által megkeresett károsultak szinte egytől egyig hasonló esetekről számoltak be, de voltak jó néhányan, akiket a fizetésnél a magas munkadíjon kívül más meglepetés is ért. Andreának a fizetéshez nem állított ki számlát a vállalkozó, azt ígérve neki, hogy azt majd utólag, emailben fogja neki elküldeni. A számla a mai napig nem érkezett meg. „Elküldtem nekik a számlázási adataimat sms-ben, és többször hívtam a céget, azonban egy idő után már a telefont sem vették fel” – mondja Andrea. Volt olyan károsult, akinek azt mondták, hogy csak készpénzben fizetheti ki a munkadíjat, majd amikor kiderült, hogy az ügyfélnél nincs otthon ennyi, a cég szerelői elkísérték egy ATM-hez.

Azt pedig, hogy a szerelők által kiszabott ár mennyire nem reális, Petra esete mutatja meg, akinek idős, beteg nagyszüleihez szállt ki az egyik csaló cég. A másfél órás szerelés végén a nagyszülők egy több mint 700 ezer forintos számlát kaptak, amit nem tudtak kifizetni. Ezt követően Petra nagymamája felhívta a menyét, aki számonkérte a szerelőket. Hosszas vitatkozás után elengedtek közel 500 ezer forintot, és egy 270 ezer forintos számlát állítottak ki.

Tehetetlen hatóságok

A károsultak egy része, miután világossá vált számukra, hogy átverték őket, a hatóságokhoz fordult. Balázs és Petra a rendőrségen tettek feljelentést. Mindkettőjüket kihallgatták, majd néhány héttel később megkapták a rendőrségtől a határozatot:

elutasították a feljelentésüket, „mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”.

„A rendőrség a határozatokban azzal érvel, hogy a kért és kifizetett duguláselhárítási munkát a cégek elvégezték, ezért ha a szolgáltatással vagy a túlárazással kapcsolatban van panasz, azt polgári peres úton lehet érvényesíteni. Jogászként ebbe bele se kezdek, több év jogi tapasztalattal tudom, hogy minimum 2-3 év, mire egy ilyen ügynek vége lenne” – írta Petra levelében. Balázsnak a kihallgatása után a nyomozó még megsúgta, hogy nem az övé az első ilyen eset, tisztában vannak vele, hogy ilyen cégek egész hálózata működik, de miután nem számít bűncselekménynek, amit csinálnak, a rendőrség nem tud mit tenni. Utolsó próbálkozásként még megkereste a megyei békéltető testületet az ügyével. Néhány napja tájékoztatták, hogy az ügyét áthelyezték egy másik megyébe, ezen a ponton úgy döntött, elengedi a történetet.

Andrea a hiányzó számla miatt a NAV-nál próbálkozott. A bejelentéshez csatolt minden információt, amihez számla hiányában hozzájutott: a vállalkozó nevét, telefonszámát, a kiérkező szerelők telefonszámait, a cég weboldalát és a bankszámlaszámot, amire elutalta a munkadíj összegét. Ezeken kívül elküldte a hatóságnak azt a levélváltását is, amiben a vállalkozótól próbálta megszerezni a ki nem adott számlát. A NAV a bejelentést követően adatközlést kért Andreától, a „jogsértést alátámasztó dokumentumokat”, valamint a cég nyilvántartási számát vagy a vállalkozó nevét, lakcímét és anyjának nevét kérték tőle. Mivel Andrea ezeket nem tudta, a NAV hamarosan válaszlevélben értesítette Andreát, hogy az adatok hiányában nem tudnak eljárást indítani, így elutasítják a bejelentést.

A károsultak többsége azt mondta, nem próbálták bevonni a hatóságokat, mert félnek, hogy túl sok időt és energiát emésztene fel egy hivatalos eljárás, az eredmény viszont nem garantált. Abban nem is reménykednek, hogy bármennyi pénzt visszakapjanak – részben ezt használják ki a túlárazó cégek és vállalkozók.

Irreális tételeket számolnak fel

Arról, hogy mik lennének a reális árak egy duguláselhárítási munkáért, egy általunk már tesztelt szakemberrel beszéltünk. Ő az egyszerűbb, jellemzően 30 perc alatt elvégezhető munkákért 25 ezer forintot szokott kérni, de a bonyolultabb, akár másfél órás takarításért is maximum 40 ezer forintot kér el. Szerinte a megbízható és jó szakemberek, akiknek folyamatosan van munkájuk, nem kérnek el ennél többet.

Az egyik hozzánk eljutott számlán tételesen is végigmentünk a szakemberrel. Azt már rögtön furcsának találta, hogy tételes lebontása van egy duguláselhárítási munkának, mivel általában egységáron végzik a szolgáltatást. Ezek alapján szerinte teljesen érthetetlenek azok a tételek, amiket az átverők kiszámláznak, így például a különböző, esetenként több tízezer forintos alapdíjak is. Furcsállta azt is, hogy a takarítási díjat folyóméteráron számolják ki.

Azt ugyanis, hogy a cső melyik pontján volt a dugulás, nem lehet pontosan megállapítani, azaz azt sem lehet megmondani, hogy hány méter volt a kitakarított csőszakasz.

Ha egy szakember ilyen számolással is dolgozik, a sokszor kiszámlázott 10-20 méter akkor is irreális. Ha ekkora csőszakaszt kell kitakarítani, ott a szakember szerint sokkal nagyobb baj van, mint egy sima dugulás. Az az állítás pedig, hogy a tisztításhoz használt spirál egyszer használható csak, teljes hazugság, így az ezért felszámolt díj is teljesen indokolatlan. A spirál megvásárlása valóban nagy kiadás, de 2-3 éven át használható. Szerinte a csalók azt használják ki, hogy nehéz jó szakembert találni, ezért mindenki az interneten kezdi a keresést, ahol ezeket a hirdetéseket találják meg először.

Kérdéseket küldtünk, másnapra eltűnt a weboldal

A cikk írása során azonosított vállalkozások között több hasonlóságot és összefonódást is találtunk. Az egyik szembetűnő hasonlóság a weboldalaikon, hogy bár a honlapok kinézete különbözik, az azokon szereplő szövegek szó szerint megegyeznek. Emellett egyik oldalon sem lehet találni a weboldalhoz tartozó cégről információkat, akár a tulajdonos nevét, akár a cég cégjegyzék- vagy adószámát, mindegyiknél csak egy telefonszám és egy emailcím van feltüntetve.

A biztosítók is érzékelik a problémát

Az esetekkel kapcsolatban megkerestünk több biztosítótársaságot is. Az Allianznál azt tapasztalják, hogy folyamatosan nő azoknak a kárügyeknek a száma, ahol az ügyfeleik indokolatlanul magas összegű számlát kapnak duguláselhárítást végző cégektől – mondta Borbély Krisztián, az Allianz Hungária kárrendezési igazgatóságának vezetője. Az ügyfeleiknél leggyakrabban előforduló túlszámlázott tételek közé tartozik a duguláselhárítás méterben feltüntetett mennyisége, valamint alapdíj felszámítása. Borbély azt is elmondta, hogy

a biztosító minden esetben csak a szerződési feltételekben meghatározott indokolt helyreállítási költséget tudja az ügyfeleinek megtéríteni.

A Uniontól is azt a választ kaptuk, hogy jelen van a probléma, hozzájuk is nyújtott már be ügyfél 200-300 ezer forintos számlát. Náluk a duguláselhárítás munkadíj megtérítésének felső határa csomagtól függően 30–50 ezer forint, így az ennél magasabb összegű számlákat ők sem tudják teljes egészében kifizetni.

A túlszámlázás elkerülésére mindkét társaság a saját assistance szolgáltatásának az igénybevételét ajánlja az ügyfeleinek. Ennek lényege, hogy a biztosító szerződött partnerei mennek ki a dugulás elhárítására, így nem történhet túlszámlázás. A biztosító közvetlenül a szerződött partnerével számol el, így az ügyfélnek nem is kell a szakembernek fizetnie.

Ha az ügyfél mégis maga intézi a javítást, akkor azt tanácsolják, hogy olyan szakembert hívjon, aki már korábban dolgozott szomszédnál vagy ismerősnél, ha interneten talál szakembert, akkor ellenőrizze a vállalkozás adatait és nézze meg mások véleményét, valamint még a munka megkezdése előtt egyezzenek meg a pontos munkadíjban.

Az esetekkel kapcsolatban a Telex kérdéseket küldött az Országos Rendőr-főkapitányságnak, a NAV-nak és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A rendőrségtől először arra szeretek volna választ kapni, hogy az elmúlt időszakban hány bejelentést kaptak csaló duguláselhárító cégekkel kapcsolatban, zajlik-e jelenleg nyomozás ilyen feljelentések nyomán, és kijelenthető-e, hogy ha egy cég vagy vállalkozó elvégzi a vállalt munkát, és erről számlát állít ki, akkor nem történik bűncselekmény. Az ORFK-tól azt a választ kapták, hogy a rendszerükben nem jelölik külön, ha egy duguláselhárító cég ellen tesz valaki feljelentést, ezért nem rendelkeznek statisztikai kimutatásokkal. Azt is írták, nem jelenthető ki, hogy minden általunk leírt esetben elutasítanák a feljelentést, eseti alapon döntenek arról, hogy felmerül-e bűncselekmény. A rendőrség azt tanácsolja a károsultaknak, hogy minél előbb tegyenek feljelentést, hogy a rendőrség megtehesse a szükséges lépéseket, és minél kevesebben váljanak áldozattá.

A NAV-nak arról küldtek kérdéseket, milyen információra van szüksége a hivatalnak ahhoz, hogy nyomozást indítson számlát ki nem állító cégekkel szemben, illetve, hogy milyen eljárást folytat le a NAV, ha olyan vállalkozásról szerez tudomást, amelyik már megszűnt vagy felszámolás alatt lévő cégek nevére állít ki számlát. Válaszukban azt írták, az ellenőrzésekhez a NAV a közérdekű bejelentések, beadványok, a médiában megjelenő hírek felhasználása mellett az interneten – például közösségi médiában – fellelhető adatokat is felhasználják. A számlakiadási kötelezettség teljesítését, illetve hogy rendelkezik-e adószámmal a számlát kiállító cég, elsősorban próbavásárlások alkalmával ellenőrzik.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság nem válaszolt…

Következmények nélküli ország

Jelenleg a csalók állnak nyerésre. Ha sokan keresik őket, eltüntetik a weboldalakat, megszüntetik a telefonszámaikat, felszámolják a cégüket, lényegében elérhetetlenné válnak. A hatóságok nem tesznek semmit, így könnyen előfordulhat, hogy nemsokára majd sokmilliós számlákkal terrorizálják a csaló duguláselhárítók az ügyfeleiket, mert tudják: semmilyen következménye nem lesz annak, hogy másokat hülyére vesznek.

The post Tombol a csőgörényes maffia – Ne dőlj be, hívd inkább a biztosítód appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.