Hírekből tudjuk, a február 6-i törökországi erős, eddig több mint 44 ezer halálos áldozatot követelő rengések óta szinte folyamatosak a földmozgások. A török hatóságok azóta 6414 utórengést regisztráltak az érintett térségben. A héten többek között 6,4-es erősségűn rengett a föld Szíriában, Egyiptomban és Libanonban. Csütörtök hajnalban irtózatos erejű, 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Tádzsikisztánt és Kínát is. Bár szeretnénk biztonságban érezni magunkat, Magyarországon is rendre megmozdul a föld. Tudtátok, hogy az 1956-os dunaharaszti földrengés majdnem elérte a hirosimai atombomba erejét? Hazánkban átlagosan 20-30 évente következik be jelentős erejű, 4,8-6,2 magnitúdójú földrengés. Az erős rengések a múltban komoly károkat okoztak és a statisztikák szerint a jövőben sem lesz ez másként – de erről majd később!

A legnyomasztóbb, hogy szinte kivédhetetlen

A pusztító földrengéseket okkal tartja az emberiség az egyik legnagyobb veszedelemnek, szinte kivédhetetlen, és egyik pillanatról a másikra mindenünk (lakásunk és életünk) semmivé válhat. De a Föld lakóinak nemcsak a hajlékát teszi tönkre, hanem átrajzolja az államok térképét is. Az egyik legerősebb földrengés például 286 ezer, míg egy másik több százezer emberáldozatot követelt. Az eddig dokumentált földrengések közül a legerősebb 1960 májusában következett be. Megközelítőleg tíz percig tartott, és Chile partjainál a tengeri hullámok 25 méter magasságig szöktek. Mindemellett pedig az ország területét oly mértékben kibővítette, hogy a terület egyenlővé vált 1500 futballpálya kiterjedésével.

A mostani törökországi és szíriai földrengésnél eddig a világon négy erősebb földmozgást regisztráltak. A Biztosítási Elemző Központ anyaga szerint ennél erősebb földrengésekre Ázsiában, Óceániában ás Dél-Amerikában került sor, de mi magyarok is „büszkélkedhetünk” több pusztító földrengéssel.

Mennyire vagyunk mi, magyarok veszélyben?

Az elemzések szerint Magyarország nem tartozik a világ aktív szeizmikus területei közé, a Kárpát-medence szélső területein mégis igen komoly földrengési tevékenység tapasztalható.

Hazánkban átlagosan 20-30 évente következik be jelentős erejű, 4,8-6,2 magnitúdójú földrengés. A magyarországi rengésekre az a jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb erejű, az utórengések pedig kisebbek, de nem zárható ki az első rengés után egy újabb nagyobb rengés sem. Az erős rengések a múltban komoly károkat okoztak és a statisztikák szerint a jövőben sem lesz ez másként

– közölte a Biztosítási Elemző Központ.

Megnyugtató azért, hogy a magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek.

A legerősebb magyarországi földrengés a világ legerősebb földmozgásainak listájának közepén helyezkedik el, és nem érte el a 7-es szintet – közölte a Biztosítási Elemző Központ.

Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Magyarországon egyébként évente mintegy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és további 4-5 gyengébb, de már érezhető rengést is feljegyeznek. Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott.

A legaktívabb törésvonalunk: Komárom–Berhida

Magyarország rengések szempontjából legaktívabb zónája a Komárom–Berhida-vonal. Ennek az az oka, hogy a Dunántúli-középhegység kiemelkedése máig tart.

Komáromban 1763-ban a város épületeinek harmada, Eger esetében 1925-ben több mint 200 épület, míg a dunaharaszti rezgés (1956-ban) esetében több mint 3000 épület sérült meg. A legerősebb rengés a komáromi volt, amely 63 ember halálát okozta.

Maga a dunaharaszti rezgés intenzitása a hirosimai bomba által előidézett rengési intenzitáshoz hasonlítható.

Az 1956-os dunaharaszti földrengés 1956. január 12-én következett be, helyi idő szerint 06:46-kor. Az 5,6-es erősségű rengés következtében két ember vesztette életét, 38-an megsérültek, ugyanakkor Dunaharasztiban 3144 lakóház megrongálódott a település 3500 épülete közül. A rengések erejét Dunaharaszti, Soroksár és Taksony településeken is érezni lehetett. Dunaharasztiban és Taksonyban mintegy 50-60 sírkő kidőlt, az ásott kutakat homok töltötte fel, Taksonyban iszapkráter és egy 3cm széles repedés keletkezett.

 

Sokan emlékezhetnek még az 1985-ös berhidai földrengésre

Az 1985-ös berhidai földrengés 1985. augusztus 15-én, reggel 6 óra 29 perckor pattant ki Berhida térségében. A magyarországi földrengések közül az 1956-os óta ez volt a legnagyobb energiájú, a Richter-skála szerinti 4,9 magnitúdójú, a Mercalli-skálán VII-es erősségű. A rengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat (Berhidán 72 házat teljesen le kellett bontani), de távolabbi, Balaton környéki településeken is sérültek meg épületek. Az utórengések többsége csak Berhidán volt érezhető. A földrengést követő fél évben szeizmográfokkal közel 200 rengést észleltek a területe

A poharak leestek le a földre, lengtek a csillárok ( Oroszlány, 2011.)

Oroszlány környékén 2011. január 29-én 18 óra 41 perckor 4,7-es erősségű földrengést észleltek, mely az 1985-ös berhidai földrengés óta a legerősebb volt Magyarországon. A rengés 38 másodpercig tartott. Érezhető utórengések akkor nem voltak, pedig akár 4-es erősségűekre is számítottak. Az első utórengéseket már a földrengést követő éjszaka észlelték. A rengés epicentruma Komárom–Berhida térségben volt. Oroszlány a középhegységi paleo–mezozoós pászta tatai haránttörése felett fekszik, amely a móri haránttöréssel és a balatoni küszöbbel együtt Magyarország szeizmikusan legaktívabb térsége. A rengés kiváltó oka a Dunántúli-középhegységet magában foglaló kéregdarab tektonikus mozgása. Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ mérései szerint a rengés központja Székesfehérvártól 33 kilométerre északnyugatra és Oroszlánytól 6 kilométerre északkeletre volt. Az epicentrumhoz legközelebb eső település Kecskéd volt.

A rengést az Oroszlányhoz közeli epicentrumtól még mintegy 100 kilométerre is lehetett érezni.

Budapesten, Székesfehérváron de még Dél-Szlovákiában és Pozsonyban is érzékelték. Érezték Tatabányán, Gödön, Környén, Budaörsön, Biatorbágyon, Telkiben, Enyingen és Veszprémben is. A szlovák Markíza televízió szerint 3-4 másodpercig tartó földmozgást éreztek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron és Nagyszombatban is.

A rengés következtében károk keletkeztek az épületekben, személyi sérülés nem történt. A legtöbb kárt Oroszlányban okozta a földrengés. Több magas házon hajszálrepedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagynia. A városban információs vonalat hoztak létre a károk bejelentésére.

Budapesten Tarlós István főpolgármester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal.

A III. és XI. kerületében panelházak sérültek meg, de további településeken, Kecskéden, Pázmándon, Székesfehérváron, Velencén és Tatabányán is voltak épületkárok.

Vértessomlón és Várgesztesen is történtek kisebb károk, utóbbi településen a templom boltívében esett kár. Egész Komárom-Esztergom megyében átvizsgálták a veszélyes üzemeket, iszap- és zagytározókat, de a felmérések szerint egyikben sem esett kár.

A rengést átélt emberek beszámolói szerint megremegtek az ablakok, könyvek, poharak estek le a földre, lengtek a csillárok. A magasabb épületekben lakók közül többen az utcára szaladtak.

Az internetes hírújságok már néhány perccel a rengés után beszámoltak a történtekről. Az MTA GGKI Szeizmológiai Osztályának honlapja rövid időn belül elérhetetlenné vált a leterheltség miatt. A közösségi oldalakon már a rengést követő első percekben megjelent a hír, a Facebookon megalakult a Földrengés 2011 csoport, melyhez rövid időn belül már 700-an csatlakoztak, a Twitteren is egymást érték a beszámolók.

Félév múlva 2011. július 11-én a közelben, Csákvár és Gánt között is volt egy újabb földrengés.

Falrepedések, vakolathullások, tetőről leesett cserepek (Heves, 2013)

A hevesi földrengés 2013. április 23-án 00:28-kor, 10 km-es mélységben pattant ki. Az automata mérőrendszer szerint az erőssége 4,7 volt a Richter-skálán, azonban több forrás is a 4,8-as erősséget hirdette. A rengést nem csak Hevesen, de a közeli településeken és Budapesten is érezték. A károk jelentős része Tenken következett be: falrepedések, vakolathullások, tetőről leesett cserepek. A rengés jeleire többen felébredtek, az ébren lévők még Budapesten is mozgó bútorokról és csörömpölő berendezési tárgyakról beszéltek. Április 24-én reggel 5:39-kor 2,5-es erősségű utórengést mértek Erdőtelek közelében, június 4-ére virradó éjjel pedig 2,3-as erősségűt Heves település közelében.

Megmozdult alattam a kanapé és a szekrény is mozgott (Nagyatád, 2019.)

2019. március 7-én 20.08-kor közepes méretű, 4,0-ás erejű földrengés keletkezett Somogy megyében, Nagyatád közelében, kb. 14 km mélységben. A rengést több kisebb előrengés előzte meg az azelőtti napokban. A földrengést nagy területen érezték. A rengés mérete és mélysége alapján kisebb károk is keletkezhettek az epicentrum környékén.

A Kaposvár Most Facebook-oldalán a térségben élők reakciói olvashatók, többen recsegő tetőről, morajlásról számolnak be. „Megmozdult alattam a kanapé és a szekrény is mozgott” – írta egy nagyatádi lakos. Egy másik nagyatádi az Indexnek írta meg élményeit este 9 óra körül:

A szemközti házról a cserepek is lepotyogtak néhány helyen. Nagyon meglepő volt, mintha egy kamion hajtott volna a házba. Körülbelül 1-2 másodpercig tartott. Most kezdenek az emberek visszamenni a házakba.

Tavaly is számos helyen rengett a föld

Bár szeretnénk biztonságban érezni magunkat, Magyarországon is rendre megmozdul a föld. Körülbelül fél éve július 23-án Csepreg és Répcelak között például földrengés, akkor Richter-skála szerint 3,4-es erősségen, kilenc kilométeres mélységben. A földmozgást, amelyet az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában mértek, Répcelakon többen érezték. Károkról azonban a katasztrófavédelemhez nem érkeztek akkor bejelentések.

Csak az elmúlt fél évben még további földrengéseket is észleltek:

• 2022. július 28.: Kács: 2,5-es erősségű
• 2022. október 19.: Zalakaros: 2,3-as erősségű
• 2022. október 22.: Zalakomár: 2,4-es erősségű
• 2022. november 9.: Zalaszentgyörgy: 2,4-es erősségű
• 2022. december 17.: Mezőkeresztes: 2,7-es erősségű

Címlapkép: Getty Images

The post Pusztító földrengések Magyarországon: ezek a legveszélyeztetettebb régiók itthon appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

255 milliárd forint díjbevételt értek el tavaly a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokon (kgfb). A mindössze 3,3%-os növekedés szokatlanul alacsony, az inflációtól és a GDP-növekedéstől is jelentősen elmaradó bővülést jelent az előző évek, főleg a koronavírus-járvány előtti időszak dinamikus emelkedéséhez képest (2019-ben ebben a korábbi külön fizetett baleseti adó biztosítási adóként történt díjba építése is szerepet játszott).

A járvány mély nyomott hagyott a kgfb-piacon: a gépjárműforgalom csökkenése következtében a 2019-es 164 ezer után 2020-ban „csak” 120 ezer, 2021-ben pedig 139 ezer, kfgb-szempontból releváns bejelentett kár történt az utakon. Az MNB nemrég közzétett kockázati jelentése szerint azonban 2021 utolsó évében már megindult a kárhányadok korlátozások előtti szintre való visszaemelkedése, így a károk kedvező alakulása nagy valószínűséggel átmeneti jelenség volt. Az alkatrészárak, a devizahatás és a munkaerőköltség emelkedése jelentős kárinflációt generálhat.

2019-ben 3,0% volt az összesített kárgyakoriság, vagyis 100 gépjárműből kereken 3 járművel okoztak kárt. A járvány idején ez az átlag jelentősen csökkent: 2020-ban 2,2%, 2021-ben 2,3% volt az arány. A személygépjárművek esetében valamivel magasabb számokat látunk: itt a 2019-es 3,2% után tavalyelőtt 2,4%, tavaly 2,5% volt a kárgyakoriság.

A károk kedvező alakulásának köszönhetően a biztosítók jövedelmezősége jelentősen javult az elmúlt években a kgfb-területen, annak ellenére, hogy amint láttuk, a díjbevételek lassuló ütemben emelkedtek. Hosszú idő után először 90% alá csökkent a kombinált hányad, vagyis a költségek és a bevételek aránya a kgfb-területen, ennek köszönhetően tavaly már hatodik éve tudták profitábilisan végezni ezt a tevékenységüket a biztosítók. A korábbi magas kombinált mutatót elsősorban az év végi kötelezőkampány által generált nagyon éles árverseny okozta, ez azonban egy ideje már csak a 2010 előtt üzembe állított autók esetében meghatározó.

A jövedelmező működéshez együttesen járult hozzá az átlagdíjak és a biztosított gépjárművek számának a növekedése. A járvány miatt csökkent gépjárműforgalom ellenére a kgfb-szerződéssel rendelkező személygépkocsik száma tavaly 2,0%-kal, az egyéb járműveké 1,0%-kal növekedett, miközben a teljes gépjárműállomány átlagdíja 1,5%-kal 43,3 ezer forintra emelkedett.

Említett jelentésében az MNB megjegyzi: a normál személygépkocsik tavalyi utolsó negyedéves átlagos állománydíja 43,7 ezer forint volt, ami 1,5%-kal alacsonyabb az előző negyedéves értéknél. 2020 azonos időszakához képest 1%-os csökkenés történt, mely elsősorban a fővárosi átlagdíjak 7 %-os esésére vezethető vissza, a nem budapesti szerződések esetében az átlagdíj nem változott. A károk emelkedése miatt a károk és a díjak közötti olló most már egyértelműen és fokozatosan szűkül, ami a biztosítói jövedelmezőség csökkenését vetíti előre a kgfb területén.

Tavaly még rekordnak számító, 23,8 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt értek el a biztosítók a kgfb területén, ami azt jelenti, hogy a teljes biztosítástechnikai eredményük 30%-át jelentette, miközben a díjbevételek szempontjából a kgfb részaránya csak 19% volt. A biztosítási szolgáltatások átlagához képest tehát a kgfb jövedelmezőbb volt számukra annak ellenére, hogy a biztosítónak járó díjfizetésre egy 23%-os biztosítási adó is rárakódik.

A biztosítók jövedelmezőségét minden területen, így a kgfb területén is rontani fogja a biztosítási pótadó bevezetése, amely bár nem közvetlenül terheli a kgfb-díjat, amit valamilyen formában be fognak építeni a biztosítók. A már megkötött szerződésekben lehetővé tett indexálás erejéig, illetve az új szerződések árazása során van erre lehetőségük.

The post Példátlan dolog történt a kötelező biztosításokkal appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Zuglóban és a III. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban: a XIV. kerületben a PRE-STAT adatai alapján 113 ilyen esetet regisztáltak, Óbudán pedig 101 ilyen bűncselekmény történt. De nem sokkal maradt el ezektől a XI. kerület 99-cel, valamint a XVIII. és a XIX. kerület 96 esettel.

A lista másik végén a Várnegyed áll, ahol 12 ilyen bűncselekményt követtek el abban az évben, de a XXIII. kerületben is 20 alatt (13) maradt a vonatkozó esetek száma. Jól teljesítettek még a belvárosi kerületek is, illetve a XV.-ben, Újpesten, és XXI. kerületben is 40 alatt maradt az éves esetszám.

A rendőrség külön adatokat közöl a betöréses lopásokról is (itt ugye nem feltétlenül magánlakásokba hatoltak be a bűnözők), amelyek listáját a XI. kerület vezeti 161 esettel, utána következik az előző, lakásbetörési lista másik két dobogósa: a XIV. kerületben 151 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a III.-ban pedig 145-öt.

A lista másik végén a XXIII. kerület áll 20 esettel, utána jön az I. kerület 25-tel, míg Újpesten 43 betöréses lopást regisztráltak. Ezen az összesítésen egyébként nem annyira egyértelmű a belvárosi kerületek egységes jó teljesítménye, a listán szinte felváltva követik egymást a külvárosiakkal.

The post Itt a nagy budapesti betöréstérkép: ezeket az otthonokat fosztják ki legszívesebben a bűnözők appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Akár a munkahelyed vagy pénzügyi szolgáltatód rendszerét is blokkolhatják. Fiókodat feltörhetik.

Beláthatatlan károkat okoznak.

A legnagyobb ilyen esetek most a BitMart és a BadgerDAO kriptotőzsde platformokat érintik, melyekkel egyetlen hét leforgása alatt legalább 86 milliárd forintnyi kriptovalutára tették rá a kezüket a hackerek.

Mondhatjuk, hogy ez minket nem érint, de a legnagyobb magyar cégek rendszereit is folyamatosan támadják.

Ha nem teljesen érted, miket írnak a cikkekben, az nem a te hibád!

Hagyományos emberi ésszel nem is nagyon lehet érteni elsőre. Jó hír viszont, hogy védelmi intézkedések mellett már biztosítás is köthető a védekezés költségeire és az intézkedésekre, hogy az elszenvedett károkból helyre tudják állítani rendszereket és csökkenteni a veszteséget.

A cikkben rövid videók is vannak, amik érthetővé teszik a biztosítás szükségességét!

A BadgerDAO platformján november 10-e óta működött az a rosszindulatú kód, ami a tranzakcióknál a pénzt a támadók számlájára terelte.

Súlyos hackertámadás érte nemrég a decentralizált pénzügyi szolgáltatást (Decentralized Finance, DeFi) nyújtó weboldalt, a BadgerDAO-t. A bűnözők összesen 120 millió dollárnyi, vagyis mintegy 38,7 milliárd forintnyi kriptovalutát szivattyúztak ki az ügyfelek pénztárcájából, mire sikerült közbelépni – írja a The Verge.

A Peckshield kiberbiztonsági cég – amely a Badgerrel együtt jelenleg is vizsgálja a támadást – és a platform szakemberei szerint a támadók egy rosszindulatú szkriptet helyezhettek el a platform felhasználói felületére. Azok, akik akkor használták az oldalt, amikor épp aktív volt a szkript, gyakorlatilag a támadók számlájára küldték át a tokeneket.

A PeckShield szerint volt olyan áldozat, akitől 896 bitcoint, vagyis nagyjából 50 millió dollárt (kb. 16,1 milliárd forint) szivattyúztak át saját maguknak a bűnözők.

A szakemberek szerint a kód először november 10-én jelent meg a platformon, majd véletlenszerűen aktiválták, hogy minél kisebb feltűnést keltsenek vele. A támadás ténye azért is rendkívül kínos, mert a BadgerDAO az egyik legbiztonságosabb platformként hirdeti magát.

Amint a Badger tudomást szerzett a támadásról, az egész platformot leállította, majd azt tanácsolta a felhasználóknak, hogy utasítsanak el minden olyan tranzakciót, amivel a támadók saját maguknak akarják utalni az adott összeget. Az incidens kapcsán már a hatóságok is nyomoznak.

A BitMart közleménye szerint a hackerek egy ellopott digitális kulcs segítségével jutottak be a rendszerbe két digitális pénztárcán keresztül. A cég szerint a vállalat biztonsági eszközei sértetlenek, az áldozatokat pedig saját forrásból kártalanítják majd. A kereskedést egy időre fel is függesztették.

Mindez azt jelenti, hogy egyetlen hét leforgása alatt legalább 86 milliárd forintnyi kriptovalutára tették rá a kezüket a hackerek. Azt nem tudni, hogy a BitMart és a BadgerDAO feltörése között van-e bármilyen összefüggés.

Kapcsolódó:

• A Bitmart CEO-ja közölte, visszatéríti a kibertámadás során ellopott pénzt a károsultaknak
• Informatikai cégek felelősségbiztosítása
• GDPR adatvédelmi biztosítás

Megoldás: Cyber-Adatvédelem biztosítás

AJÁNLATOT KÉREK                KÉRDEZEK TŐLE

The post Hackertámadások: A legbiztonságosabb kriptotőzsdeként hirdette magát, 49 milliárd forintnyi valutát loptak el a BitMarttól appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

A KSH adatai szerint az elmúlt években az építőipari árindex jelentősen felülmúlta az inflációt: míg az utóbbi kumulált értéke az elmúlt öt évben 18 százalék körül alakult, az építőiparban tapasztalt átlagos drágulás megközelítette a 60 százalékot. Az építőanyagok idén tapasztalt, állami szabályozói beavatkozást is igénylő drágulási hulláma pedig mindennél aktuálisabbá tette a meglévő lakásbiztosítások felülvizsgálatát.

Az egyik legnépszerűbb biztosítási oldal felmérésében közel 4500 lakásbiztosítási szerződéssel rendelkező személy vett részt, közülük 55 százaléknyian minimum hároméves szerződéssel rendelkeznek, az 5 évnél korábban megkötött szerződések aránya is meghaladja a 38 százalékot. Esetükben áll fenn elsősorban a veszélye annak, hogy az érvényes biztosításuk értéke nem fedezi az ingatlan teljes újjáépítési értékét. Akik nem váltottak legalább három éve, azoknak csupán 14 százaléka nézett utána, találhat-e a valós élethelyzetének megfelelő biztosítást. Ami, ha talán díjban nem is, de szolgáltatásban mindenképpen kedvezőbb feltételeket nyújt számára.

A másfélszeresére nőtt az újjáépítési költség

„Három éve még elegendő volt négyzetméterenként 300 ezer forint körüli összeggel kalkulálni egy átlagos ház újjáépítési költségét. Ma már ez az összeg a 450 ezer forintos szintnél jár – mutat rá Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – Bár a biztosítók évről évre felajánlják ügyfeleiknek az indexálást, vagyis a biztosítási összegek és a hozzájuk tartozó díjak emelését, az alkalmazott szorzó általában elmaradt az építőipari árak változásának mostanában tapasztalt mértékétől.”

A felmérés tanúsága szerint a lakásbiztosítással rendelkezők közel háromnegyede él az indexálás lehetőségével: 53 százaléknyian évente elfogadják az emelés mértékét, 21 százaléknyian azonban csupán esetenként teszik ezt.

Az alulbiztosítottság nem csupán az ingatlan teljes megsemmisülése esetén jelent problémát. Amennyiben a biztosító a kárkifizetés előtt észleli, hogy az adott ingatlan biztosításának értéke elmarad az újjáépítés értékétől, egyes kisebb káresemények esetén is csupán a valós kár arányos részét fogja megtéríteni.

A felújítás is okozhat alulbiztosítottságot

A vezető biztosításközvetítő portál felmérésében 10-ből csaknem hatan válaszolták azt, hogy legutóbbi biztosításkötésük óta történt változás az ingatlanban. A változás csaknem felerészben (49 százalék) az ingóságban történt (új, értékes bútorok vagy elektronikai eszközök beszerzése), az esetek 42 százaléka lakásfelújítás volt, a fennmaradó 9 százalékban hozzáépítés, tetőtérbeépítés vagy egyéb más értéknövelő beavatkozás történt. Ezek a lépések mind jelentősen befolyásolták az ingatlan összértékét, ám az érintetteknek csupán 55 százaléka igazította ehhez biztosítási feltételeit.

Javasolt a meglévő biztosításban az épület értékek felülvizsgálata és a mostani valós építési árak szerinti módosítása. Továbbá Extra kiegészítő biztosítás is köthető, ami azt a célt szolgálja, hogy egyes károk esetén a többletköltségeket is megtérítsék. Pl. egy fürdőszobai kár esetén akár az egész helyiség új burkolatát.

Csak kérned kell, és számolok rá ajánlatot!

KÉRDEZEK TŐLE                           AJÁNLATOT KÉREK

The post Figyelmeztetést adtak ki a lakásbiztosítással rendelkezőknek appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

• Bütyökműtét 300 ezerért,
• aranyérműtét 600 ezerért,
• köröm-körömágy korrekció 48 ezer forintért,
• szemölcs/árpa eltávolítása 12 ezerért,
• orrsövényműtét 230 ezerért

– ezek a beavatkozások a legolcsóbbak közé tartoznak a magánegészségügyben, ahova egyre több beteg fordul a felsoroltaknál komolyabb műtétet igénylő problémákkal is, így kerülve ki az állami kórházak várólistáit.

 

Hogyan kerülhetem ki a várólistákat?

Hogyan előzhetem meg a nagyobb kiadásokat privát egészségbiztosítással?

– Szeretnék többet megtudni!                      TOVÁBB

Betegcunamihoz vezetett a járvány alatti műtétstop

A borsos árú magánműtétek népszerűségének az az oka, hogy a koronavírus-járvány drámai változást hozott az egészségügyben, teljesen felborította a magán- és az állami ellátás viszonyát. Már a pandémia előtt is egyre többen választottak bizonyos ellátásokat a fizetős szektorban, a járvány után pedig érzékelhetően tovább emelkedett a számuk. Ennek oka már nem csak az, hogy a magánellátásban jobban bíznak a betegek, ráadásul kedvesebben is bánnak velük. Mivel a közellátásban a visszaáramló betegek miatt jelentősen megnyúltak a várólisták, a betegek fő szempontja az lett, hogy minél előbb ellátáshoz jussanak, ennek érdekében pedig hajlandók és kénytelenek egyre mélyebbre nyúlni a pénztárcájukba.

A magánegészségügyi szolgálatásokra általában jellemző, hogy a legkomolyabb, komplex, a szolgáltatótól jelentős anyagi ráfordítást igénylő, rizikósabb műtétek, beavatkozások nem szerepelnek a szolgáltatók kínálatában, helyettük inkább egynapos vagy kevésbé bonyolult műtéteket ajánlanak.

Eddig a betegek túlnyomó többsége laborvizsgálatok, menedzserszűrések, a járvány alatt pedig PCR- és antigén-tesztek elvégzése miatt vette igénybe a magánszolgáltatókat, megkerülve a gyakran lomha és körülményes állami ellátást. A járvány miatt azonban ez átalakult:

mivel a kórházak hónapokig csak sürgős műtéteket végezhettek, az operációstop feloldása után elképesztő létszámú beteg zúdult az intézményekre, amelyek nem tudnak ezzel lépést tartani.

Kézenfekvő megoldás a magánegészségügy igénybevétele, és úgy tűnik, sokan valóban ezt választják, annak ellenére is, hogy akár több százezer forintra rúghat az ellátásuk.

A múlt héten egy, a magánegészségügyről rendezett konferencián a többi között arról beszéltek a meghívottak, hogy olyan új társadalmi rétegből kerülnek ki a páciensek, akik előtte nem vették igénybe a fizetős szolgáltatásokat. A konferencián felszólalt Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere is, aki a nemrég Budapesten új klinikát nyitó Doktor24 csoport elnöki posztját tölti be. Kóka a klinika múlt heti sajtóbejárásán a Népszava tudósítása szerint elmondta: a magánellátásra is rázúdult a rengeteg beteg, a Doktor24 ortopédiai klinikáján például száz olyan páciens van már, akiknek az új multiklinika nyitásáig nem is tudtak időpontot adni csípőprotézis-műtétre.

A közellátásban jelenleg csípőprotézisre több mint 7400-an várnak, az átlagos várakozási idő 488 nap. Térdprotézisre több mint 8641-en várnak átlagosan 590 napot.

Nem az a meglepő, hogy sokan a magánellátásban fekszenek műtőasztalra, sokkal inkább az, hogy ezért hajlandók és képesek is több százezer forintot fizetni. A Kóka-féle Doktor24-ben

egy csípőprotézis-műtét másfél millió forint,

és a többi magánszolgáltatónál sem olcsóbb, sőt. A nemrég nagyobb épületbe költözött DunaMedicalnál 1,7 milliót kóstál, de a szolgáltató honlapján feltüntette: a műtétnél beültetésre kerülő protézis pluszban fizetendő. Továbbá az ár nem tartalmazza a műtétet megelőző vizsgálatok és a műtétet követő ápolási csomag díját, valamint a műtét során esetlegesen felmerülő szükséges speciális eszközök és a szövettani vizsgálat árát sem.

A tavaly nyitott Wáberer Medical Centerben többféle csípőműtétet végeznek. A legolcsóbb 1,8 millióba kerül (az árban nincs benne az implantátum), de ha valaki izomátvágás nélkül végzett anterior csípőprotézis-beültetést kér számítógépes tervezéssel, annak 2,1 millió forintot kell fizetnie.

Az állami kórházak várólistáinak második helyezettje a térdprotézisműtét, ami a csípőhöz hasonlóan szintén méregdrága. A Wáberernél a betegre tervezett sablonnal végzett minimál invazív térdprotézis beültetése több, mint 2,4 millió – ez számít a legdrágábbnak a magánkórház térdműtétjei közül. Aki térdprotéziscserére vagy -revízióra szorul, annak „csak” 1,8 milliót kell fizetnie, igaz, az implantátum ára ebben nincs benne. A Medicover szinte jutányosnak számító 850 000 forinttól kínálja a teljes térdprotézis-beültetést, bár az kérdéses, hogy ezen felül mennyit kell még fizetni.

Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek „csupán” a térdkalácsa törött el: neki a Wáberernél 450 ezer forintot kell perkálnia, ha nem akar várni a közfinanszírozott ellátásra. A DunaMedical 1,9 millióért kínál térdprotézis-beültetést, a térdízület töréseinek ellátása pedig megúszható 400 ezer forint alatt.

A Csányi Sándor cégének tulajdonában lévő Budai Egészségközpont ortopédiai árlistájában találjuk a legborsosabb árat:

a magánszolgató egy bokaprotézisért 3 391 000 forintot kér.

A kórházi várólisták szintén állandó dobogós helyezettje a szürkehályogműtét, ami nem meglepő módon nem olcsó annak, aki a magánegészségügyet választja. Bár a magánszolgáltatók csak egy része kínál szürkehályogműtétet, ahol szerepel az ajánlatban, ott 600–700 ezer között mozog az ára.

A rutinbeavatkozásnak számító mandulatűtétért is több százezer forintot kérnek a magánegészségügyben. Torok- és/vagy orrmandula eltávolítása a DunaMedicalnál 270 ezerbe kerül, de van egy félmilliós változata is, ezt az úgynevezett koblációs eljárással végzik, és a Medicovernél 310 ezer forinttól indul.

A műtétek díja csak egy részét képezi a beavatkozás teljes összegének, hiszen az operáció előtt többszöri, alkalmanként 20-30 ezer forintos konzultációra és különböző vizsgálatokra is kötelezik a betegeket. Utóbbiak árazása a vizsgálat fajtája és a vizsgált terület alapján tág határok között mozog. Egy CT-vizsgálat ára 25 ezertől 90 ezer forintig terjed, az ultrahang 22 és 45 ezer forint között mozog átlagosan, a röntgen átlagára 25 ezer forint, az MR pedig felmehet 100 ezer forint fölé is.

Az NN Biztosító augusztusban közzétett, ezer fő megkérdezésével készült kutatásából kiderült, hogy a magánellátást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra, többet, mint az előző években. Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17 százaléka finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel vagy bankkártyával) fizetett.

Bár egyre nő azoknak a száma, akik a magánegészségügyi ellátást veszik igénybe, a vizsgálatok, konzultációk és beavatkozások költsége anyagilag megterhelő – legalábbis az érintettek 59 százaléka így nyilatkozott. Többségük csak nehezen tudja előteremteni az összeget. Kóka János azt mondta,

többségük közös családi finanszírozásból oldja meg, de akadnak olyanok is, akik bankkölcsönt vesznek fel, hogy finanszírozni tudják a műtétjüket a magánegészségügyben.

Hogyan előzhetem meg a nagyobb kiadásokat privát egészségbiztosítással?

Hogyan kerülhetem ki a várólistákat?

– Szeretnék többet megtudni!                      TOVÁBB

 

The post Csípőprotézis kétmillióért, mandulaműtét 300 ezerért – ennyit kell fizetni a magánegészségügyben, ha kikerülnéd a kórházi várólistát appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Az új szabályozás meghatározza:

Drón kategóriák – Drón regisztráció, üzembentartói nyilvántartás – Kötelező online vizsga minden drónos számára – Légtér engedélyek – Bírságok – Kötelező felelősség biztosítás

Drón kezelői felelősség biztosítás (UAV/UAS RPV) — Repülési biztosítások — Modellezés – Mezőgazdasági, ipari tevékenység — Filmforgatás —Eltűnt személyek felkutatása —

Az biztosítás célja: Az irányíthatatlanná váló  vagy lezuhanó repülő által okozott károk megtérítése a kezelő személy helyett. Kezelői hiba – más repülővel való ütközés.

Biztosítási ajánlat itt kérhető:

További kérdés esetén hívja a +36 20 913 6482 telefonszámot.

KÉRDEZEK TŐLE                      AJÁNLATOT KÉREK

The post Drónosok biztosítása, UAS, UAV -Kötelező felelősség biztosítás – regisztrációhoz appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Azt is megírom, hogy milyen biztosításokat érdemes a leginkább kötni most!

A kormány teszi a dolgát és intézkedéseket hoz, hogy a járvány terjedését megállítsa, a gazdasági következményeket kezelje és megnyugtassa az embereket azzal, hogy ne legyen pánik és mindenki fogadja el és tartsa be az előírásokat. Ne alakuljon ki áruhiány az élelmiszerekből és az alapvető fogyasztási cikkekből és ne legyen nyerészkedésből árdrágítás se, habár a forint a dollárral és az euróval szemben is történelmi mélypontokra gyengült.

Ilyen utasítás például

– a boltok nyitva tartásának szabályozása,

– a bérleti szerződések felmondásának tilalma, és a bérleti díjak befagyasztása,

– a lejárt okmányok (jogosítvány, forgalmi, személyi) érvényességének meghosszabbítása a veszélyhelyzet visszavonását követő 15 napig,

– a korábban felvett hitelek törlesztésére adott haladék lehetősége év végéig,

– a válság által különösen érintett ágazatok (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, sport és kulturális szolgáltatások, személyszállítás) járulékfizetési kedvezménye egyelőre június 30-ig. 

A bankok bejelentették, hogy leállítják a folyószámlákról a törlesztések beszedését. Aki mégis fizetne, az külön jelezheti a bankjánál.

A bankok leállították az új fogyasztási hitelek kiadását, miután a rendelet az új fogyasztási hitelekre ugyancsak kitér, melyek esetében a teljes hiteldíjmutatót, a THM-et a jegybanki alapkamat plusz 5%-ban maximalizálja.

– A rövid lejáratú vállalkozási hitelek június 30-áig meghosszabbításra kerülnek.

Mint mindig, most is azok lehetnek nyugodtabbak, akik rendelkeznek többhavi tartalékkal és tudnak várni arra, hogy bevételeik újra megjöjjenek, és helyreálljon a gazdasági rendszer.

Ilyen tartalék lehet például ha van megtakarításos életbiztosítás, amelyből módozattól függően 2-3 év rendszeres díjfizetés után lehetőség van 15 napon belül rész-visszavásárlással pénzfelvételre. Ettől a biztosítás díjfizetéssel még ugyanúgy megy tovább.

Fontos tudni, hogy a tőzsdei árfolyamok ingadozása miatt a visszavásárlási értékkel rendelkező befektetési egységes (unit-linked) életbiztosítások készpénzértéke átmenetileg nagyon lecsökkenhetett. Most visszaváltani, piszkálni nem érdemes. Ha nem muszáj, nem érdemes kivenni belőle. Ez a befektetési forma amúgy is 5-10 éves minimum befektetési időre ajánlott, pont ezért néhány hetes vagy hónapos ingadozás nem kell, hogy pénzkivonást indítson el.

Gondoljunk bele, hogy ha minél többen akarnának eladni, az tovább csökkentené az árfolyamokat és jobban elmélyítené a válságot mindenkinek. Tehát megfontoltság, türelem és kitartás javasolt.

Jó hír viszont, hogy a mostani befizetésekből alacsony árfolyamon több befektetési egységet vásárolnak, a válság elmúltával rekord hozamemelkedésre, felpattanásra számíthatunk!

Különösen azoknak a helyzete érdekes mostanában, akiknek 2020-ban lejáró megtakarításos életbiztosítása van!

 

Nekik egyénileg kell megnézni a szerződésüket. Valószínűleg javasolhatom a lejárat meghosszabbítását, hogy ne alacsony árfolyamon történjen a befektetési egységek visszaváltása, hanem ki tudják várni a normalizálódást és akkor egy általuk választható időpontban sokkal magasabb értéket kaphatnak.

A járvány miatt néhány biztosító felfüggesztette a külföldre szóló utasbiztosítások kötési lehetőségét. Amúgy sem utazunk mostanában.

Fontos tudni, hogy az életbiztosítások fizetnek az új koronavírus fertőzés okozta halálesetre.

Milyen biztosításokat érdemes kötni most?

A legalapvetőbb, hogy a családfenntartóknak legyen életbiztosítása, ami haláleset mellett egyéb egészségkárosodásra is kiterjed!

– Olyan kell a jelenlegi helyzetben, ami azonnal induló kockázatviselést tartalmaz. A legrosszabb esetben a vírus okozta halálesetre is fizet a hozzátartozóknak vagy gyerekeiknek.

Az ilyen biztosításokat most akár személyes találkozó és orvosi vizsgálat nélkül is megköthetjük interneten keresztül!

AJÁNLATOT KÉREK

Legyenek ingatlanbiztosítások!

Eddig szerencsére nem került előtérbe, de a válság elhúzódásával elszaporodhatnak a vagyon elleni bűncselekmények. Különösen a nem állandó tartózkodási helyek lehetnek veszélyben. Például nyaralók, hétvégi házak, zártkerti ingatlanok. Kevesebben tartózkodnak ott, az idősek is kevesebbet járnak ki. A magára maradt ingatlan vonzó célpont lehet betörésre, ideiglenes beköltözésre vagy kifosztásra.

Lakás, ház, nyaraló biztosítást is tudunk intézni ezen a linken keresztül!

Bezárt boltok, munkahelyek biztosítása

AJÁNLATOT KÉREK

Díjfizetéssel kapcsolatos tudnivalók:

Bizonyára tudjátok, hogy országosan elindult az Azonnali Fizetési Rendszer. Szerencsés egybeesés, hogy ennek segítségével meggyorsult a pénzmozgás és kevesebb embernek kell postára mennie. Sokaknak jó megoldás lehet a csekkbefizetéssel szemben a QR-kódos befizetés telefonos alkalmazásból, vagy az internetbankból indított átutalás a csekken szereplő adatokkal.

A biztosítók számlaszámai itt megtalálhatóak >>

Itt összegyűjtöttem, hogy hol lehet bankkártyával otthonról fizetni >>

Amúgy nálam a munkamenetben nincs különösebb változás. Minden csatornán elérhető vagyok. A rendszerek működnek.

Kérem, akinek díjfizetési nehézségei lehetnek a jelenlegi helyzet miatt, idejében jelezze, hogy tudjunk benne segíteni!

Remélem, sikeresen átvészeljük ezt az időszakot és újra többet találkozhatunk, személyesen is!

 

Üdvözlettel:

Molnár Csaba

The post Helyzet van: Biztosítási tudnivalók járványveszély idejére appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.

Az Autóklub kiakadt

A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.

A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.

“A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy – a kifizetett kár nagyságától függő – differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert” – mondták lapunknak az Uniqa szakértői.

Nem a jármű, a vezető számít

A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont nem arányosak a tényleges kockázattal – mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. “Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat” – magyarázza a szakember.

A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban – mondja Flamich.

Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.

Lapátra kerülnek a dodzsemezők

Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.

A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.

Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.

Muszáj befogadni a rossz ügyfelet

Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.

A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.

A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.

Ha szeretné kiszámolni biztosítása következő időszakra szóló díját, itt megteheti!

A végén mentse el adatait, és küldje be az ÉRDEKLŐDÖM gombbal. Hamarosan felvesszük önnel a kapcsolatot a megadott elérhetőségén.

GFB KALKULÁCIÓ

The post Kötelező biztosítás: Kilistázzák a rossz sofőröket appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Az idén is tovább drágult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb). A díj nem csak azért emelkedik, mert januártól beépült a tarifába a 30 százalékos biztosítási adó. Az új közteher a korábbi, szintén 30 százalékos baleseti adót váltotta fel, így az autósok által fizetendő tarifa pusztán emiatt nem is változott volna, csak most már a nettó – adó nélkül kalkulált – díjak helyett a bruttó, adókkal terhelt, valóban kifizetendő összeget teszik közzé a biztosítók.

Nagy autó, drágább kötelező

Az online alkuszoknál az idén átlagosan 50 000 forintos díjért kötöttek kötelezőt a személyautóval rendelkező ügyfelek. Az internetes alkuszcég a honlapján folyamatosan közzéteszi az úgynevezett kgfb-indexet, amely hétről hétre méri az ott kötött szerződések átlagdíját. Júliusban már 52 500 forint fölé ment ez az összeg. Az Unionnál is 50 ezer forint körül van az átlagdíj, de néhány biztosítónál ennél alacsonyabb, a Groupamánál például 48,8 ezer forint volt,a K&H-nál pedig nem érte el a 40 ezer forintot sem.

A nagyobb autóknál természetesen magasabb a kgfb-díja, a 151 kilowattnál nagyobb teljesítményű személygépkocsiknál A0 fokozatban már 90 ezer forint fölött van az átlagdíj, igaz, B10-ben csupán 31401 forint. A közepes (76-150 kilowattos) járműveknél A0-ban 68 ezer, B10-ben 27,2 ezer forint egy átlagos kgfb éves díja, az ennél kisebb teljesítményű autóknál pedig 51,5 ezer, illetve 22,5 ezer forint körül alakulnak a díjak. A legnagyobb mértékben egyébként az elmúlt években a kisautók kötelezője drágult, B10 kategóriában 2016 eleje óta 76 százalékos volt az áremelkedés.

Emelkednek az árak

A biztosítók bármikor módosíthatnak a díjaikon. Vannak, amelyek évente ezt csak egyszer-kétszer teszik meg, ezek közé tartozik például az Aegon, a Genertel, a K&H, a Köbe és a Posta Biztosító, de olyan cégek is vannak, amelyek havonta igazítanak a díjakon (Allianz, Generali, Waberer), a többi biztosító évente háromszor-négyszer változtat évente. Az viszont közös az összes cégben, hogy a tarifamódosítások rendszerint áremeléssel is járnak.

Ennek a mértéke az idén már nem lesz olyan nagy, mint a korábbi években, a Netrisk például csupán 2-3 százalékos drágulással kalkulál. Sebestyén László, ügyvezető igazgató szerint elképzelhető, hogy egyes biztosítók ennél nagyobb mértékben is változtathattak a díjaikon, ám a piaci verseny, illetve az alkuszok által üzemeltetett platformokon elérhető díj-összehasonlítással az autósok jelentős része találhatott olyan tarifát, amellyel el tudta kerülni, hogy lényegesen magasabb díjon kelljen szerződnie a következő éves időszakra. Az Aegon szakértői mindenesetre úgy becsülik, 5-8 százalékos lehet az áremelkedés, a Generalinál pedig 3-5 százalékot várnak.

Nagyobbak a károk

A díjak emelkedésének elsődleges oka, hogy egyre nagyobbak a károk, pontosabban egyre többe kerül azok javítása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány hete tette közzé a 2018. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó adatait, ez alapján a növekvő gépjármű darabszám mellett a kárgyakoriság csökkent az elmúlt évekhez képest, az egy kárra jutó kárfelhasználás viszont több mint 12 százalékkal nőtt. A díjemelkedés mértéke is nagyjából ezt a változást követte. 2018-ban a kárhányad 68 százalékos volt, vagyis 2017-hez képest ugyan valamelyest csökkent, de a mértéke nem jelentős.

A kereskedők és autójavítók elmondása alapján a javítási árak emelkedését elsősorban a szakképzett szakemberhiánnyal küzdő piacon történt béremelkedés okozzák. Drágulnak az alkatrészek is, gyorsabban, mint az infláció, ebben szerepet játszik a forint gyengülése is. A kgfb-díját emellett az is növeli, hogy a gazdasági konjunktúra miatt emelkedett az átlagos futásteljesítmény, és ez növeli a balesetek számát.

Tudta?

Egy jól megválasztott lakásbiztosítással lefelezheti kötelezője árát!

Bővebb információért látogasson ide!

 

GFB KALKULÁCIÓ

The post Belenyúlnak az autósok zsebébe – miért drágul a biztosítás? appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.