Az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben is kötelezve van a felnőtt gyermek arra, hogy eltartsa időskorú szüleit, ha magukat önhibájukon kívül nem képesek eltartani. Most azonban úgy módosítják a Ptk.-t, miszerint erre már harmadik személy is kötelezheti a gyermeket.  – László Pál írása a 24.hu-ról.

A módosítás szerint, ha az idős személy, aki állami vagy egyházi szervezettől részesül szociális ellátásban, nem tudja fizetni a szolgáltatást, az intézmény ennek díját behajthatja az eltartási kötelezettséggel rendelkező rokontól.

Dr. Farkas András, jogász nyugdíjszakértő azt mondja, van más megoldás is. Valami olyasmi, amit a kormány korábban megszüntetett, és most csendben visszaenged: az öngondoskodás. Villáminterjú.

Sokan úgy fordítják le ezt a törvénymódosítást, hogy az állam egy olyan probléma megoldását hárítja az állampolgárokra, amely eddig az ő feladata volt.

2011-ben, amikor bekerült az új alkotmányba az a mondat, hogy a gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni, már ott egy erős ellentmondás volt azzal, az egyébként régen fennálló kötelezettségünkkel, hogy nyugdíjjárulékot kell fizetnünk aktív dolgozóként a keresetünkből, vagyis volt egy társadalmasított ellátási kötelezettségünk. Aztán a 2013-as Polgári Törvénykönyvbe is bekerült egy részletes szabályozás a szülőtartásról. Most az imént említett legfrissebb törvénymódosítás, ami július elsejétől lép hatályba, már addig megy, hogy az állami ellátórendszer is követelheti a számla kifizetését a gyerektől, ha a szülőnek nincs erre megfelelő anyagi forrása.

A szülő eddig is perelhette a gyerekét, ha úgy érezte, csak ez a megoldás létezik.

Igen, de most már egy intézmény, a szülő nélkül is megteheti ezt. Vagyis egy szociális otthonnak, vagy valamilyen ellátó szervezetnek semmilyen morális visszatartó erő nem szab gátat, amikor perre visz egy ilyen ügyet.

Azért az egy elfogadható kötelezettség, hogy gondoskodjak a szüleimről, nem?

Igen, de én mint gyerek most is köteles vagyok fizetni a nyugdíjjárulékot. Tehát a keresetemből már most is egy „társadalmasított” ellátási kötelezettséget teljesítek. Erre jön rá ez az újabb feladat, ami olyan, mintha visszaugranánk a XIX. századba, a társadalombiztosítási rendszerek előtti időszakba, amikor nyilvánvaló volt, hogy az öregeket a családnak kellett eltartani. Azt persze ne felejtsük el, hogy 120-130 éve nagy családok voltak, sok gyerekkel, közöttük oszlott meg szülők eltartási kötelezettsége, tehát egy gyerekre sokkal kisebb teher hárult.

Most ezekkel a szabályokkal túlterheljük az aktív korosztályt, már csak azért is, mert ha így nő a várható életkor, akkor az a helyzet is előállhat, hogy két generáció nyugdíjas jut egy aktív dolgozóra egy családban.

Előfordulhat, hogy a nagypapa eltartási köztelezettsége rám, az unokára száll, hiszen a szüleim szintén nyugdíjasok már. Szóval ez a szabályozás egy nagyon széles eltartási kötelezettség előtt nyithatja meg a kaput.

Ez hány embert érinthet a jövőben?

Jelenleg egymillió gyerek hiányzik a rendszerből, akik nem születtek meg. Ha megnézzük a magyar korfát, akkor vannak a híres Ratkó-gyerekek, az ’50-es években született emberek, akik a ’70-as évek elején, közepén alapítottak családot. Nekik született utoljára nagyszámú gyereke. Ha ők elmennek nyugdíjba, vagyis a ’70-es években születettek, ami 2040 körül esedékes, akkor utánunk annyira kevés a gyerek, hogy a több százezerrel megugró nyugdíjas létszámot több százezerrel kevesebb járulékfizetőnek kellene eltartani.

A másik komoly probléma pedig az aktív korúak elvándorlása.

Ma már a hivatalos adatok szerint is 370 ezer ember dolgozik külföldön, akik nem fizetnek társadalombiztosítást Magyarországon. A nem hivatalos adatok szerint ez elérheti 5-600 ezer embert és évente 30-40 ezerrel nő a számuk. Vagyis ők is kiesnek a rendszerből. Ha szigorúan nézzük, akkor erre készül fel a kormány az erős szülőtartási jogosítványokkal.

De akkor mi a megoldás?

A nyugdíj-előtakarékosság.

Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy csináljuk vissza a magán-nyugdíjpénztárakat, mégis volt értelme annak.

Az már történelmi tény, bármennyire is sajnáljuk, hogy 3 millió ember visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, mert a költségvetésnek szüksége volt nemcsak az ott lévő 3000 milliárd forintra, hanem arra az évi 350 milliárd forintra, amit nem járulékként fizettek be a tagok. Az állam most azonban 20 százalékos adókedvezménnyel támogatja a nyugdíj-előtakarékosságot. Ez azokban a családokban, ahol legalább egy kicsi lehetőség van félretenni, valóban lehet megoldás.

The post Szülőtartás – Kihátrál az állam a nyugdíjasok mögül? appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.