Magyarországon jelenleg úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik, melynek lényege, hogy mindig az aktuális járulékbevételekből kell fizetni a nyugdíjakat. Ez a modell mindaddig teljesen működőképes, amíg az aktív korosztály demográfiai utánpótlása biztosított, azaz kellően sok gyermek születik. De amint felborul a generációk közötti egyensúly, a nyugdíjrendszer rögtön fenntarthatósági problémákkal néz farkasszemet.

Milyenek a magyar népesség kilátásai?

Ha kíváncsiak vagyunk a nyugdíjrendszer jövőjére, akkor érdemes megvizsgálnunk, milyen demográfiai folyamatok jellemezték Magyarországot az elmúlt évtizedekben. A hosszú távú előrejelzéseknél gyakran szokás a születésszámokra alapozni, amelyek egyértelműen kimutatják a népesség elöregedését. Ugyanakkor olyan adatok is léteznek, amelyekből rövidebb távú következtetéseket lehet levonni.

Két nagyon hasznos érték például a friss nyugdíjasok és a frissen érettségizők létszáma: ezekkel jól leírható az aktív korosztályok aktuális változása. A Központi Statisztikai Hivatal minden évben közzéteszi, hogy hányan fejezték be a középiskolát, illetve mennyien kezdték meg a nyugdíjas éveiket. A két idősor összehasonlítása az alábbi ábrán látható. (Az új nyugdíjasok között a rokkantsági és egyéb ellátásban részesülők is szerepelnek.)

A két adat között igen jelentős különbségek vannak: 2000 és 2020 között évente átlagosan 83 000 fő szerezte meg az érettségit, miközben évente 186 000 fő csatlakozott a nyugdíjasok (és egyéb eltartottak) csoportjához. Eszerint évente átlagosan 103 ezerrel többen léptek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan várhatóan be fognak lépni oda. Tavaly ez az érték még magasabb volt: 67 000 új érettségizett jutott 175 000 új nyugdíjasra, azaz összesen 108 000 fő lépett ki az aktív korosztályból. Megállapíthatjuk tehát, hogy az aktívak létszáma (és népességen belüli aránya) egyre fogyatkozik. Ez a nyugdíjkassza szempontjából kedvezőtlen körülmény, hiszen így egyre kevesebb adófizetőnek kell eltartania egyre több nyugdíjast.

Hogyan változik a magyar társadalom korösszetétele?

A KSH arra is készít becsléseket, hogy miként fog változni a következő évtizedekben a népesség korösszetétele. Az interaktív korfák egészen 2060-ig, azaz 40 évvel jelzik előre az egyes korosztályok várható létszámát és népességen belüli arányát. A társadalom felosztható három kategóriára: gyermekekre (0-18 éves intervallum), aktív felnőttekre (19-64 év) és nyugdíjas korúakra (65 év felettiek). Ezeknek a csoportoknak a becsült arányát az alábbi ábra mutatja.

Ezek alapján már teljesen egyértelművé válik az, amit a friss érettségizők és friss nyugdíjasok létszáma is sejtetett. A gyermekek és az aktív korosztály mind kisebb részét teszik ki a népességnek, míg az idősek aránya egyre növekszik. Amennyiben nem változik nyugdíjkorhatár, akkor a mai 20%-os értékről negyven éven belül akár 33%-ra is emelkedhet a nyugdíjasok aránya!

A nyugdíjasok arányát az aktív korúakhoz viszonyítva is vizsgálhatjuk: erre szolgál az úgynevezett „idősek eltartottsági rátája”. Kis különbség, hogy ennek az értéknek a meghatározásakor nem csak a ténylegesen felnőtteket tekintik aktívnak, hanem a 15-64 éves korú népességet. Az eltartottsági rátából pedig kiszámítható, hogy hány aktív jut (majd) egy nyugdíjasra.

Hány aktívnak kell majd eltartania egy nyugdíjast?

A KSH előrejelzése ebben a kérdésben még hosszabb távra tekint előre. Egészen 2080-ig közzétettek becsléseket az idősek eltartottsági rátájáról, amelynek reciproka megadja, hogy egy nyugdíjast hány aktívnak kell majd eltartania. Az eredményeket az alábbi ábra szemlélteti.

Amint látszik, 2020-ban még 3,3 aktív korú jutott egy nyugdíjasra, de a következő évtizedekben ez az érték is gyors csökkenésnek indulhat. A trendek alapján 2050-ben már csak kétszer annyi aktív korú él majd Magyarországon, mint 65 év feletti állampolgár! Jó hír ugyanakkor, hogy ennél sokkal alacsonyabbra már nem fog süllyedni az érték: a KSH 1,9 körüli stabilizálódásra számít.

Mire számíthatnak a mai aktívak idős korunkban?

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyre kevésbé lesz fenntartható. Az egyik lehetséges megoldás a nyugdíjkorhatár emelése, amely jelenleg is világszerte folyamatban van. Ha ez Magyarországon is folytatódik, akkor előbb-utóbb elképzelhető, hogy a mai aktívak csak 70 éves korukban (vagy még annál is később) mehetnek majd nyugdíjba. Egy másik eshetőség a nyugdíjak értékének csökkenése: ha kevesebb pénzt kell szétosztani több ember között, akkor az egy főre jutó nyugdíj alacsonyabb lesz. Az viszont mindenképpen elmondható, hogy a mai aktívak nyugdíja az idő előrehaladtával egyre kevésbé van biztonságban.

Hogyan lehet elkerülni a nyugdíjkatasztrófát?

Az idősek jelenleg nagyon kiszolgáltatottak az állami nyugdíjnak, de ezen lehet változtatni! Aki szeretné bebiztosítani az időskori megélhetését, ő még aktív éveiben gondoskodhat ennek megalapozásáról. Erre a célra szolgálnak a különféle nyugdíjcélú megtakarítások: a kérdéses összegű nyugdíjon felül így rendelkezhetünk egy államtól független, saját bevételi forrással is. A nyugdíjmegtakarítások lényege, hogy aktív korban rendszeresen kell pénzt félretenni, és ezek az összegek befektetésre kerülnek. Így az évtizedek során a kamatos kamat hatásának köszönhetően egy komolyabb tőke is összegyűlhet, amely stabil jövedelmet tud biztosítani az leendő idősek számára.

Mire kell nagyon odafigyelni egy nyugdíjmegtakarításnál?

A nyugdíjcélú megtakarítások legfőbb előnye, hogy kellően korán kezdve akár kisebb összegekből is el lehet érni szép eredményeket. Ha valaki havi 100 000 forintos nyugdíjkiegészítésre vágyik, akkor biztosan tízmilliós nagyságrendű tőkét kell összegyűjtenie. A döntés halogatásával azonban egyre nehezebb elérni ezt a célt, tehát a korai kezdés kulcsfontosságú! A téma szakértői szerint a nyugdíjmegtakarítás elindításának legkésőbbi javasolt időpontja a harmincas éveinkre tehető, ekkor havi 25-30 000 forintos összeg is elegendőnek bizonyulhat. Aki viszont 45 éves koráig vár, neki már havi 52 000 forintot kellene félretennie ugyanannak a célnak az eléréséhez!

Mennyi állami támogatást lehet most kapni?

Az elérhető hozamokat tovább növeli az igényelhető állami támogatás is: az állam 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) adóvisszatérítéssel támogatja az öngondoskodókat. Fontos, hogy erre csak azok jogosultak, akik fizetnek személyi jövedelemadót, azaz a katás vállalkozók majdnem teljesen elesnek ettől a lehetőségtől. A támogatás nem jár automatikusan, hanem a (májusban beküldendő) adóbevallásban külön jelezni kell a jogosultságot. Ennek az állami támogatásnak köszönhetően hosszú távon akár 2-3 millió forinttal is több pénzük lehet az átlagos megtakarítóknak, tehát semmiképpen nem szabad megfeledkezni az igénylésről!

Ha megoldást akarsz a nyugdíjadra, regisztrálj egyéni tanácsadásra!

Szeretnék díjmentes konzultációt a nyugdíjamról!

The post Három grafikon a közelgő nyugdíjkatasztrófáról: Te már felkészültél? appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Érdemes mielőbb tájékozódni! Közeledik az év vége! Most van itt az alkalom, hogy befizetett adódat a saját vagy családtagod majdani nyugdíj-növelésére tudjad fordítani!

Élj a lehetőséggel és kérd a díjmentes konzultációt!

Szeretnék díjmentes konzultációt a nyugdíjamról!

The post Így oszlanak meg az állami nyugdíjak Magyarországon appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Ami nekünk jó, hogy tovább élünk, az a gazdaságnak inkább rossz, mert egyre több nyugdíjas lesz világszerte, miközben az aktív munkavállalók száma csökken. Pedig sok országban az ő befizetéseikből kellene gondoskodni a szépkorúakról.

Az 1990-es évek közepétől a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik. Ezt az indokolja, hogy időközben a várható életkor 65 évről megemelkedett, átlagosan 6 és fél évvel, ami nyomást gyakorol a nyugdíjfinanszírozásra. Ennek a problémának a kiküszöbölésére az elmúlt évtizedekben is nagy energiát fordítottak.

– A nyugdíjkorhatár emelésének az az oka, hogy egész Európában nőtt az átlagéletkor, e mellett kitolódott a pályakezdés, a munkába állás ideje – magyarázta a nyugdíjszakértő. – Tehát több a nyugdíjban eltöltött évek száma, miközben az aktív idő csökken, amiből fedezni lehetne a nyugdíjaséveket.

A szakértő szerint arra érdemes törekedni a korhatár meghatározásánál, hogy a nyugdíjban töltött évek száma maradjon közel annyi, mint korábban. – Az aktivitás az emberi élet értelme. Sokak egészségét a munka tartja meg – tette hozzá. A OECD által összefogott 36 tagállam közül 18-ban 65 évig kúszik fel a korhatár. Köztük hazánkban is: itthon 2022-ig fogják felemelni a nyugdíjkorhatárt 65 évre. Dániában, Olaszországban, Hollandiában a következő ötven évben fokozatosan 70 évre vagy a fölé emelik. Jelen állás szerint csak pár ország van, ahol 65 év alatt maradhat. Köztük Franciaország, Görögország, Luxemburg, Szlovénia és Törökország.

Szeretnél megtakarítást indítani, hogy legyen majd nyugdíjad?

Kérd ingyenes konzultációnkat, hogy megismerd a lehetőségeket!

 

Fiataloknak különösen fontos!

 

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI AKCIÓ

The post Hatvanöt évre emelik a nyugdíjkorhatárt appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

The post A magyarok több mint kétharmada szerint összedől az állami nyugdíjrendszer appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Ha egyre tovább élnek az emberek, a születésszám viszont csökken, akkor értelemszerűen egyre több a nyugdíjas, akiket már nem 5-10 évig, hanem akár 10-20-30 évig is el kell tartani. Ehhez rengeteg pénz kell, nem csoda, hogy a fejlett nyugati országok eladósodottsága dollármilliókkal nőtt emiatt. Élhető nyugdíjat még így is nehéz biztosítani, ilyenkor nagyjából két út áll egy ország előtt: vagy adókat és járulékokat emelnek, vagy korhatáremeléssel csökkentik a nyugdíjra jogosultak körét. Úgy tűnik, most épp az utóbbi eszközzel próbál élni Európa nagy része (és a kontinensen kívül például az USA).

A franciák, a németek, a spanyolok és a dánok a következő 5-10 évben fokozatosan

67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt

a mostani 65-ről. A britek is kénytelenek lépni, már csak a Brexittel összefüggésbe hozható gazdasági visszaesés is erre szorítja őket, és náluk már a 70 éves korhatár is felmerült, a brit közéletben ez jelenleg is vitatéma. Nagy-Britanniában azzal is számolnak, hogy az 1986 után születők többsége 90 éves koráig is élhet, ezért ha 70 évesen mennek nyugdíjba, még így is 20 évig kell nekik nyugellátást folyósítani.

A születéskor várható élettartam dinamikus növekedése miatt több országban – köztük a briteknél is – felmerült, hogy ehhez kötnék a nyugdíjkorhatárt is. Vagyis nem fixálnák az életkort, hanem mindig attól tennék függővé a korhatárt, hogy átlagosan hány évig élnek az emberek. Így a nyugdíjban töltött évek száma elvileg nem változna, csak későbbre tolódna a visszavonulás ideje. Hogy néhány európai példát mondjunk, Finnországban, Olaszországban, Görögországban, Portugáliában és Szlovákiában is ez a terv. A csehek ennél is tovább mentek: fixen, évente két hónappal növelik a korhatárt.

Így fest Európa jövője

A Finn Nyugdíjközpont (Finnish Centre for Pensions) összegyűjtötte a jelenlegi európai nyugdíj korhatárokat, illetve hogy hány évvel nőnek a következő években. Ezek alapján kimutatták azt is, hogy 2050-ben hogyan fog kinézni Európa nyugdíjtérképe:

Mint látható, Svédország és Norvégia kivételével mindenhol 64 év felett alakulhatnak a nyugdíjkorhatárok, sőt a 70+ év sem ritka. Magyarország esetében szerényen 65-66 évet tippelnek, ami érthető, mert nálunk egyelőre nincs szó további emelésről. Jelenleg is egy korhatár-emelési fázisban vagyunk, ami fokozatosan, felmenő rendszerben történik (2022-re válik egységessé a 65 éves magyar korhatár). Ettől még nincs kizárva, hogy 5-10 év múlva kénytelen lesz újabb emelést kezdeményezni az ország vezetése – előbb 67 évre, később esetleg relatív módon, a születéskor várható élettartamhoz kötötten. Pesszimistának tűnhet, hogy ezt mondjuk, de

a korhatáremelés elkerülhetetlennek látszik Magyarországon is.

Azzal, hogy 2011-ben bevezették a Nők 40-et, a törvényhozás  egy aprónak tűnő engedményt tett a 40 évet ledolgozó nőknek, aminek mostanra súlyos következményei lettek: 200 ezer nő vonult korkedvezménnyel nyugdíjba, ami idén már 234 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Egy nagyvonalú gesztusért nagy árat kell fizetni, ha nyugdíjakról van szó. Ha bevezetnék a Férfiak 40-et, akkor ezt az összeget minimum meg kellene duplázni.

Így függetlenedj a nyugdíjkorhatártól

Az adó- és járulékemelés, illetve a nyugdíjkorhatár kijjebb tolása mellett létezik egy hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás is, amit öngondoskodásnak hívnak. Ez azt jelenti, hogy az emberek saját maguk számára teremtik meg azt a privát nyugdíjalapot, ami lehetővé teszi, hogy idősen is teljes életet élhessenek. Ezzel az államot is tehermentesítik, mert bár állami segítséggel, de magánúton tesznek félre pénzt. A saját vagyonukkal gazdálkodnak, és nem a közösbe fizetnek be még többet.

Szerencsére már Magyarországon is van erre lehetőség. Az állam háromféle nyugdíj előtakarékossági megoldást támogat SZJA-jóváírással, melynek összege évente akár 130-150 ezer forint is lehet (az éves befizetések függvényében). Ez a három megtakarítási forma

• az önkéntes nyugdíjpénztár,
• a NYESZ
• és a nyugdíjbiztosítás.

Ezeknél minimum 10-20 éves távokban érdemes gondolkodni. A felhalmozott privát nyugdíjtőkét a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet felvenni (bizonyos megkötésekkel korábban is hozzá lehet férni, de erről majd máskor). A nagy kérdés viszont az, hogy melyik nyugdíjkorhatár érvényes: a mostani vagy a mindenkori (jövőbeni)? A három lehetőség közül

egyedül a nyugdíjbiztosítás rögzíti a szerződéskötéskor életben lévő nyugdíjkorhatárt,

így aki ezt választja, az minden jövőbeli emeléstől függetleníti magát. A másik kettőnél előfordulhat, hogy csak 67-70 éves korodban férsz hozzájuk (ha a törvény időközben így módosul).

Neked is lépned kell

Ha te sem várod a csodát további korengedmények formájában, és el akarod kerülni, hogy 67 vagy 70 évesen menj nyugdíjba, akkor itt a lehetőség, hogy tégy érte. Írj nekünk, és első körben felmérjük a lehetőségeidet, hogy tudd, mik az opcióid. Ez teljesen ingyenes a számodra, és semmiféle kötelezettséggel nem jár.

The post Európa kénytelen lesz nyugdíjkorhatárt emelni appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Tízből csupán alig minden második magyar tesz félre a nyugdíjas éveire, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal csökkenést vár a nyugdíjba vonulást követően egy friss felmérés szerint. A rendszeresen megtakarítók körében is csupán 33 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik valamilyen nyugdíjcélú termékbe fektetnek, az összes megkérdezettre vetítve pedig ez a szám még drámaibb: a 20 százalékot sem éri el. Aki nem él a nyugdíjcélú megtakarítás lehetőségével, elesik egy komoly személyi jövedelemadó-visszatérítési lehetőségtől, amelynek mértéke akár 130 ezer forint is lehet. A nyugdíjbiztosítás ráadásul nemcsak egy megtakarítási formát jelent, de biztosítási szolgáltatást nyújt haláleset és egészségkárosodás esetén is. 

Cikk a Pénzcentrumról

A KSH adatai szerint az előző évekhez képest nőtt az öregségi nyugdíjra jogosultak száma (2016 végére elérte a 2.046.000 főt), ami leginkább a népesség korösszetételének változására vezethető vissza. Az átlagéletkor nemcsak Magyarországon, de egész Európában folyamatosan emelkedik, egyes előrejelzések szerint hazánkban a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiaknál több mint 10 évvel, a nők esetében pedig 8,2 évvel is növekedhet majd. Mindemellett az úgynevezett Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával a számítások alapján 2030-ra 2,1 millió, 2060-ra pedig több mint 2,5 millió fő lehet nyugdíjas korú.

– mondta Jánosi Gergely, az OVB Vermögensberatung Kft. ügyvezetője.

A rendszeres megtakarítók negyede 10-20 ezer forint közötti összeget tud félretenni havi szinten, a megkérdezettek harmada pedig egyszerűen a bankszámláján parkoltatja a megtakarítását, így nem jogosultak sem állami támogatásra, sem személyi jövedelemadó-visszatérítésre – derült ki az OVB Magyarország felméréséből. Ráadásul nem a befektetetési időtávnak megfelelő eszközökbe fektetik megtakarításaikat, és így várhatóan hozamveszteséget szenvednek el.

A 2014 óta piacon lévő nyugdíjbiztosítás olyan célhoz kötött befektetési forma, ahol a megtakarítások akár többféle eszközalapba fektethetők és 20 százalékos állami adó-visszatérítés is igénybe vehető a díjak után maximum 130 ezer forintig. További nagy előnye, hogy – befektetési egységekhez kötött termék esetén – magunk választhatunk a befektetési eszközök közül attól függően, hogy a kockázatmentesebb, vagy a kockázatosabb, de magasabb várható hozamú termékeket részesítjük előnyben. A támogatás mértéke tovább növelhető, hiszen ha valaki több államilag támogatott nyugdíjtermékkel rendelkezik (nyugdíjbiztosítás + NYESZ + önkéntes nyugdíjpénztár), akkor a visszatérítés maximuma akár a 280 ezer forintot is elérheti.

> Nézze meg akciós nyugdíjbiztosítási ajánlatunkat, amelyhez most TV-t  és tabletet adunk ajándékba! >>

Ha nem hiszi, járjon utána

>Jelentősen megváltozik a nyugdíj súlya nemsokára >>

The post Ijesztő jelentés: ha ez így megy tovább, jön a nyugdíjcsökkentés appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Takács Szabolcs még nincs 40, de már “nyugdíjasként” tengeti mindennapjait. Ez a valóságban annyit tesz, hogy tavaly gondolt egyet, felmondott a munkahelyén, és habár most is dolgozik, de korántsem napi 8 órát és csak olyan munkát vállal el, amiben örömét leli.

Ahhoz, hogy ezt megtehesse, korábban összegyűjtötte az éves minimális megélhetési költségeinek 30 szorosát, részvényekbe fektette azt, és minden évben az induló pénzmennyiség 4 százalékát veszi ki, abból fedezi kiadásait. Nagyon odafigyel minden költségére, kiadási naplót vezet, igyekszik leszorítani a megélhetési költségeit, hogy minél több pénzt tudjon félretenni.

Nem mindig figyelt azonban erre. Korábban jó állása volt, átlagon felüli fizetéssel.

– írja Facebook-oldalán.

Miután viszont tavaly felmondott, érdekes változást tapasztalt.

– írja. Hogy pontosan milyen kiadásai csökkentek? Korábban olyan sokat dolgozott, hogy nem nagyon volt ideje például főzni. Mindig valamilyen étteremben ebédelt, vacsorázott, ami havi szinten több tízezer forintos kiadást jelentett.

Rengeteget spórol a közlekedésen is. Korábban autóval járt, mindig rohant, ez volt számára a legpraktikusabb megoldás. Most biciklizik – van rá ideje, nem siet sehová. “Nincsenek értelmetlenebbnél értelmetlenebb megbeszélések a város különböző pontjain, ahonnan kinéznek, ha gyöngyöző homlokkal, feltűrt farmerszárral bringázva érkezem” – jegyzi meg.

Korábban szintén a kötött munkaidő, állandó stressz és sok munka miatt nem maradt ideje az otthoni dolgokra. Ha valami elromlott, szakembert hívott, aki jelentős összegért orvosolta a problémát. Most első körben megpróbálja ő megszerelni, ami tönkrement. A ruhákra is jóval kevesebbet költ, nem kell elegáns, divatos darabokat beszereznie, attól tartva, hogy kinézik a munkahelyén vagy egy megbeszélésen. “A legtöbb munkahelyen van valamiféle kimondott vagy kimondatlan elvárás azzal kapcsolatban, hogy hogyan öltözz. Ezeket pedig sokszor nem kevés pénzbe kerül teljesíteni” – írja.

S míg korábban drága külföldi nyaralásokban kereste a kikapcsolódást, most ugyanazt az élményt nyújtja neki egy túra valamelyik közeli erdőben. Most, hogy megszabadult az állandó stressztől, nem is próbálja kompenzálni azt.

Amióta felmondott, szórakozásra is sokkal kevesebbet költ. E mellett több ideje van a pénzügyeivel foglalkozni, és így szintén sokat tud spórolni. Hogy mire gondol? A megfelelő bankszámla kiválasztására, a televízió/internet/mobil előfizetés megválasztására, sőt, a megfelelő biztosítás megtalálásával is lefaraghatunk 1-2 ezret a havi kiadásainkból. Ezekhez viszont idő kell, csakhogy épp ez az, amiben a 8-10 órában dolgozó emberek szűkölködnek.

Szintén több ezer forint marad a számláján annak köszönhetően, hogy odafigyel, hol, milyen akciók vannak.

Szabolcs tapasztalatairól, mindennapjairól mostantól hetente számol be a Pénzcentrumon. Következő cikkekben elárulja, pontosan hogyan is telik egy napja, mivel foglalkozik a szabadidejében és hogyan keres pénzt “nyugdíjasként”.

The post Így spórol a hétköznapokban a harmincas magyar nyugdíjguru appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben is kötelezve van a felnőtt gyermek arra, hogy eltartsa időskorú szüleit, ha magukat önhibájukon kívül nem képesek eltartani. Most azonban úgy módosítják a Ptk.-t, miszerint erre már harmadik személy is kötelezheti a gyermeket.  – László Pál írása a 24.hu-ról.

A módosítás szerint, ha az idős személy, aki állami vagy egyházi szervezettől részesül szociális ellátásban, nem tudja fizetni a szolgáltatást, az intézmény ennek díját behajthatja az eltartási kötelezettséggel rendelkező rokontól.

Dr. Farkas András, jogász nyugdíjszakértő azt mondja, van más megoldás is. Valami olyasmi, amit a kormány korábban megszüntetett, és most csendben visszaenged: az öngondoskodás. Villáminterjú.

Sokan úgy fordítják le ezt a törvénymódosítást, hogy az állam egy olyan probléma megoldását hárítja az állampolgárokra, amely eddig az ő feladata volt.

2011-ben, amikor bekerült az új alkotmányba az a mondat, hogy a gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni, már ott egy erős ellentmondás volt azzal, az egyébként régen fennálló kötelezettségünkkel, hogy nyugdíjjárulékot kell fizetnünk aktív dolgozóként a keresetünkből, vagyis volt egy társadalmasított ellátási kötelezettségünk. Aztán a 2013-as Polgári Törvénykönyvbe is bekerült egy részletes szabályozás a szülőtartásról. Most az imént említett legfrissebb törvénymódosítás, ami július elsejétől lép hatályba, már addig megy, hogy az állami ellátórendszer is követelheti a számla kifizetését a gyerektől, ha a szülőnek nincs erre megfelelő anyagi forrása.

A szülő eddig is perelhette a gyerekét, ha úgy érezte, csak ez a megoldás létezik.

Igen, de most már egy intézmény, a szülő nélkül is megteheti ezt. Vagyis egy szociális otthonnak, vagy valamilyen ellátó szervezetnek semmilyen morális visszatartó erő nem szab gátat, amikor perre visz egy ilyen ügyet.

Azért az egy elfogadható kötelezettség, hogy gondoskodjak a szüleimről, nem?

Igen, de én mint gyerek most is köteles vagyok fizetni a nyugdíjjárulékot. Tehát a keresetemből már most is egy „társadalmasított” ellátási kötelezettséget teljesítek. Erre jön rá ez az újabb feladat, ami olyan, mintha visszaugranánk a XIX. századba, a társadalombiztosítási rendszerek előtti időszakba, amikor nyilvánvaló volt, hogy az öregeket a családnak kellett eltartani. Azt persze ne felejtsük el, hogy 120-130 éve nagy családok voltak, sok gyerekkel, közöttük oszlott meg szülők eltartási kötelezettsége, tehát egy gyerekre sokkal kisebb teher hárult.

Most ezekkel a szabályokkal túlterheljük az aktív korosztályt, már csak azért is, mert ha így nő a várható életkor, akkor az a helyzet is előállhat, hogy két generáció nyugdíjas jut egy aktív dolgozóra egy családban.

Előfordulhat, hogy a nagypapa eltartási köztelezettsége rám, az unokára száll, hiszen a szüleim szintén nyugdíjasok már. Szóval ez a szabályozás egy nagyon széles eltartási kötelezettség előtt nyithatja meg a kaput.

Ez hány embert érinthet a jövőben?

Jelenleg egymillió gyerek hiányzik a rendszerből, akik nem születtek meg. Ha megnézzük a magyar korfát, akkor vannak a híres Ratkó-gyerekek, az ’50-es években született emberek, akik a ’70-as évek elején, közepén alapítottak családot. Nekik született utoljára nagyszámú gyereke. Ha ők elmennek nyugdíjba, vagyis a ’70-es években születettek, ami 2040 körül esedékes, akkor utánunk annyira kevés a gyerek, hogy a több százezerrel megugró nyugdíjas létszámot több százezerrel kevesebb járulékfizetőnek kellene eltartani.

A másik komoly probléma pedig az aktív korúak elvándorlása.

Ma már a hivatalos adatok szerint is 370 ezer ember dolgozik külföldön, akik nem fizetnek társadalombiztosítást Magyarországon. A nem hivatalos adatok szerint ez elérheti 5-600 ezer embert és évente 30-40 ezerrel nő a számuk. Vagyis ők is kiesnek a rendszerből. Ha szigorúan nézzük, akkor erre készül fel a kormány az erős szülőtartási jogosítványokkal.

De akkor mi a megoldás?

A nyugdíj-előtakarékosság.

Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy csináljuk vissza a magán-nyugdíjpénztárakat, mégis volt értelme annak.

Az már történelmi tény, bármennyire is sajnáljuk, hogy 3 millió ember visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, mert a költségvetésnek szüksége volt nemcsak az ott lévő 3000 milliárd forintra, hanem arra az évi 350 milliárd forintra, amit nem járulékként fizettek be a tagok. Az állam most azonban 20 százalékos adókedvezménnyel támogatja a nyugdíj-előtakarékosságot. Ez azokban a családokban, ahol legalább egy kicsi lehetőség van félretenni, valóban lehet megoldás.

The post Szülőtartás – Kihátrál az állam a nyugdíjasok mögül? appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint a magyar luxusnyugdíj összege eléri az 1,4 millió forintot. Ketten is ekkora összeget kapnak a nyugdíjfolyósítótól minden hónapban. Tavaly a legmagasabb nyugdíj 1,3 millió forint volt.

Az ONYF honlapján lévő információk szerint a több százezer forintos nyugdíjakhoz az ellátottnak 1988-tól kiemelkedően magas jövedelemmel kellett rendelkeznie.

Aki a nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazása elhalasztását kéri, annak évente 6 százalékkal emelkedhet a nyugdíja.Példaként említik, hogy aki a nyugdíjkorhatár elérése után 7 évvel kéri a nyugdíjazását, már 42 százalékos nyugdíjemelkedést kaphat.

Annyi már biztos, hogy 2016 januárjától 1,6 százalékkal emelkednek a nyugellátások.Az emelés több mint húsz járandóságot érint, többek között: az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, a polgármesterek közszolgálati járadékát.

Az első nyugdíjat 2016-ban január 12-én folyósítják. A nyugdíjasoknak be kell osztaniuk a nyugdíjukat, mivel decemberben a megszokottnál 10 nappal korábban folyósították a nyugellátást.

Aki még nem nyugdíjas, de terve van vele, az idei adójóváíráshoz december 30-ig kell beérkeznie a nyugdíjbiztosítási díjának!

Az ünnepek miatt legjobb, ha még a jövő héten köt szerződést, és az még biztos beér idén!

Időpont egyeztetés ITT>>

The post Az ő nyugdíjukat irigylik a legtöbben appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.