255 milliárd forint díjbevételt értek el tavaly a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokon (kgfb). A mindössze 3,3%-os növekedés szokatlanul alacsony, az inflációtól és a GDP-növekedéstől is jelentősen elmaradó bővülést jelent az előző évek, főleg a koronavírus-járvány előtti időszak dinamikus emelkedéséhez képest (2019-ben ebben a korábbi külön fizetett baleseti adó biztosítási adóként történt díjba építése is szerepet játszott).

A járvány mély nyomott hagyott a kgfb-piacon: a gépjárműforgalom csökkenése következtében a 2019-es 164 ezer után 2020-ban „csak” 120 ezer, 2021-ben pedig 139 ezer, kfgb-szempontból releváns bejelentett kár történt az utakon. Az MNB nemrég közzétett kockázati jelentése szerint azonban 2021 utolsó évében már megindult a kárhányadok korlátozások előtti szintre való visszaemelkedése, így a károk kedvező alakulása nagy valószínűséggel átmeneti jelenség volt. Az alkatrészárak, a devizahatás és a munkaerőköltség emelkedése jelentős kárinflációt generálhat.

2019-ben 3,0% volt az összesített kárgyakoriság, vagyis 100 gépjárműből kereken 3 járművel okoztak kárt. A járvány idején ez az átlag jelentősen csökkent: 2020-ban 2,2%, 2021-ben 2,3% volt az arány. A személygépjárművek esetében valamivel magasabb számokat látunk: itt a 2019-es 3,2% után tavalyelőtt 2,4%, tavaly 2,5% volt a kárgyakoriság.

A károk kedvező alakulásának köszönhetően a biztosítók jövedelmezősége jelentősen javult az elmúlt években a kgfb-területen, annak ellenére, hogy amint láttuk, a díjbevételek lassuló ütemben emelkedtek. Hosszú idő után először 90% alá csökkent a kombinált hányad, vagyis a költségek és a bevételek aránya a kgfb-területen, ennek köszönhetően tavaly már hatodik éve tudták profitábilisan végezni ezt a tevékenységüket a biztosítók. A korábbi magas kombinált mutatót elsősorban az év végi kötelezőkampány által generált nagyon éles árverseny okozta, ez azonban egy ideje már csak a 2010 előtt üzembe állított autók esetében meghatározó.

A jövedelmező működéshez együttesen járult hozzá az átlagdíjak és a biztosított gépjárművek számának a növekedése. A járvány miatt csökkent gépjárműforgalom ellenére a kgfb-szerződéssel rendelkező személygépkocsik száma tavaly 2,0%-kal, az egyéb járműveké 1,0%-kal növekedett, miközben a teljes gépjárműállomány átlagdíja 1,5%-kal 43,3 ezer forintra emelkedett.

Említett jelentésében az MNB megjegyzi: a normál személygépkocsik tavalyi utolsó negyedéves átlagos állománydíja 43,7 ezer forint volt, ami 1,5%-kal alacsonyabb az előző negyedéves értéknél. 2020 azonos időszakához képest 1%-os csökkenés történt, mely elsősorban a fővárosi átlagdíjak 7 %-os esésére vezethető vissza, a nem budapesti szerződések esetében az átlagdíj nem változott. A károk emelkedése miatt a károk és a díjak közötti olló most már egyértelműen és fokozatosan szűkül, ami a biztosítói jövedelmezőség csökkenését vetíti előre a kgfb területén.

Tavaly még rekordnak számító, 23,8 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt értek el a biztosítók a kgfb területén, ami azt jelenti, hogy a teljes biztosítástechnikai eredményük 30%-át jelentette, miközben a díjbevételek szempontjából a kgfb részaránya csak 19% volt. A biztosítási szolgáltatások átlagához képest tehát a kgfb jövedelmezőbb volt számukra annak ellenére, hogy a biztosítónak járó díjfizetésre egy 23%-os biztosítási adó is rárakódik.

A biztosítók jövedelmezőségét minden területen, így a kgfb területén is rontani fogja a biztosítási pótadó bevezetése, amely bár nem közvetlenül terheli a kgfb-díjat, amit valamilyen formában be fognak építeni a biztosítók. A már megkötött szerződésekben lehetővé tett indexálás erejéig, illetve az új szerződések árazása során van erre lehetőségük.

The post Példátlan dolog történt a kötelező biztosításokkal appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Az idén is tovább drágult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb). A díj nem csak azért emelkedik, mert januártól beépült a tarifába a 30 százalékos biztosítási adó. Az új közteher a korábbi, szintén 30 százalékos baleseti adót váltotta fel, így az autósok által fizetendő tarifa pusztán emiatt nem is változott volna, csak most már a nettó – adó nélkül kalkulált – díjak helyett a bruttó, adókkal terhelt, valóban kifizetendő összeget teszik közzé a biztosítók.

Nagy autó, drágább kötelező

Az online alkuszoknál az idén átlagosan 50 000 forintos díjért kötöttek kötelezőt a személyautóval rendelkező ügyfelek. Az internetes alkuszcég a honlapján folyamatosan közzéteszi az úgynevezett kgfb-indexet, amely hétről hétre méri az ott kötött szerződések átlagdíját. Júliusban már 52 500 forint fölé ment ez az összeg. Az Unionnál is 50 ezer forint körül van az átlagdíj, de néhány biztosítónál ennél alacsonyabb, a Groupamánál például 48,8 ezer forint volt,a K&H-nál pedig nem érte el a 40 ezer forintot sem.

A nagyobb autóknál természetesen magasabb a kgfb-díja, a 151 kilowattnál nagyobb teljesítményű személygépkocsiknál A0 fokozatban már 90 ezer forint fölött van az átlagdíj, igaz, B10-ben csupán 31401 forint. A közepes (76-150 kilowattos) járműveknél A0-ban 68 ezer, B10-ben 27,2 ezer forint egy átlagos kgfb éves díja, az ennél kisebb teljesítményű autóknál pedig 51,5 ezer, illetve 22,5 ezer forint körül alakulnak a díjak. A legnagyobb mértékben egyébként az elmúlt években a kisautók kötelezője drágult, B10 kategóriában 2016 eleje óta 76 százalékos volt az áremelkedés.

Emelkednek az árak

A biztosítók bármikor módosíthatnak a díjaikon. Vannak, amelyek évente ezt csak egyszer-kétszer teszik meg, ezek közé tartozik például az Aegon, a Genertel, a K&H, a Köbe és a Posta Biztosító, de olyan cégek is vannak, amelyek havonta igazítanak a díjakon (Allianz, Generali, Waberer), a többi biztosító évente háromszor-négyszer változtat évente. Az viszont közös az összes cégben, hogy a tarifamódosítások rendszerint áremeléssel is járnak.

Ennek a mértéke az idén már nem lesz olyan nagy, mint a korábbi években, a Netrisk például csupán 2-3 százalékos drágulással kalkulál. Sebestyén László, ügyvezető igazgató szerint elképzelhető, hogy egyes biztosítók ennél nagyobb mértékben is változtathattak a díjaikon, ám a piaci verseny, illetve az alkuszok által üzemeltetett platformokon elérhető díj-összehasonlítással az autósok jelentős része találhatott olyan tarifát, amellyel el tudta kerülni, hogy lényegesen magasabb díjon kelljen szerződnie a következő éves időszakra. Az Aegon szakértői mindenesetre úgy becsülik, 5-8 százalékos lehet az áremelkedés, a Generalinál pedig 3-5 százalékot várnak.

Nagyobbak a károk

A díjak emelkedésének elsődleges oka, hogy egyre nagyobbak a károk, pontosabban egyre többe kerül azok javítása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány hete tette közzé a 2018. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó adatait, ez alapján a növekvő gépjármű darabszám mellett a kárgyakoriság csökkent az elmúlt évekhez képest, az egy kárra jutó kárfelhasználás viszont több mint 12 százalékkal nőtt. A díjemelkedés mértéke is nagyjából ezt a változást követte. 2018-ban a kárhányad 68 százalékos volt, vagyis 2017-hez képest ugyan valamelyest csökkent, de a mértéke nem jelentős.

A kereskedők és autójavítók elmondása alapján a javítási árak emelkedését elsősorban a szakképzett szakemberhiánnyal küzdő piacon történt béremelkedés okozzák. Drágulnak az alkatrészek is, gyorsabban, mint az infláció, ebben szerepet játszik a forint gyengülése is. A kgfb-díját emellett az is növeli, hogy a gazdasági konjunktúra miatt emelkedett az átlagos futásteljesítmény, és ez növeli a balesetek számát.

Tudta?

Egy jól megválasztott lakásbiztosítással lefelezheti kötelezője árát!

Bővebb információért látogasson ide!

 

GFB KALKULÁCIÓ

The post Belenyúlnak az autósok zsebébe – miért drágul a biztosítás? appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Nemcsak a hosszabb turistautak, hanem a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítótársaságok drasztikus díjnövelése miatt. A közelmúlt buszbaleseteire való hivatkozással a biztosítótársaságok jelentős, átlagosan háromszoros, négyszeres díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól. A NiT Hungary tagságába tartozó – a teljes magyar autóbuszos piac több mint 55 százalékát kitevő – vállalkozások jelentős része 100 százalék feletti, de átlagosan akár 300 százalékot meghaladó díjnövekedésről számoltak be a belső felmérések során. Olyan eset is volt, hogy a 200 ezer forintos éves díjszintről 1,3 millió forintra emelkedett egyetlen autóbusz biztosítási díja – olvasható az érdekvédelmi szervezet közleményében. 

Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, tőkeerejük alacsony egy ilyen biztosítói döntés finanszírozásához, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra – magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.A drasztikus díjnövekedés okán a NiT Hungary elnökségi ülésére április 18-án meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.

Nem értjük, hogy mi a díjnövekedés oka – ekkora mértékű emelést nem látunk indokoltnak szakmailag. Illetve azt sem tudjuk, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ismét az elfogadható, a fogyasztók, az utasok számára megfizethető szintre kerüljön a biztosítási díj – teszi hozzá Dittel Gábor.

The post Durván megemelték az autóbuszok kgfb díját a biztosítók – drágulhatnak az iskolai kirándulások appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.