Jól teljesítettek az egészségkasszák 2021-ben: éves szinten nőtt a taglétszám jegybanki adatok szerint, a tagdíjbevétel pedig meghaladta a 49 milliárd forintot. A magánellátásra pedig 19 milliárd forintot költött a tagság. A Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérést arról, hogy milyen ellátást intéznek leginkább magánúton és átlagosan mennyit kellett várniuk a konzultációra.

A kutatás eredményei szerint a Prémium Egészségpénztár tagjai a szakorvosi és diagnosztikai szolgáltatásokat szinte kizárólag előzetes időpontfoglalás alapján és nagyobbrészt a magánellátásban vették igénybe. A magánellátásba egyébként a megkérdezettek 71 százaléka telefonon foglal időpontot, az online felületek aránya lényegesen alacsonyabb, 23 százalékos. A telefonos időpontfoglalások aránya még magasabb a vidéki városokban: itt 82 százalék ezen a módon oldja ezt meg, míg az online foglalások a fővárosban a legnépszerűbbek, azonban itt is csak 27 százalék használja ezt a felületet. Az állami ellátást a telefonos és személyes foglalás uralja.

„Jól látszik, hogy az egészségügyi rendszer még messze nem merítette ki a digitalizáció adta lehetőségeket. Az időpontfoglalás mellett a fizikális vizsgálatot nem igénylő vizitek, vagy bizonyos esetekben a kontrollok gyorsan, kényelmesen, költséghatékonyan elvégezhetőek lennének online is, a járvány lecsengése után is” – mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója.

Endokrinológiára kell a legtöbbet várni

A felmérésből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit kell várni egy-egy orvosi konzultációra. Az Egészségpénztár saját tagjainak tapasztalatai szerint a várakozási idő a magánellátásban szakorvosi vizsgálatok esetén átlagosan 7,5 nap, diagnosztikában 7,4 nap, mindez az állami ellátás keretében 19 nap, illetve 21 nap. Az állami ellátásban a legtöbbet az endokrinológiára, a gasztroenterológiára és a neurológiára kell várni, míg a diagnosztikában a listát az állami rendszerben az MR- és az ultrahangvizsgálatok vezetik.

„A várakozási idővel tehát mind az állami, mind pedig a magánrendszerben számolni kell, a kérdés az, hogy mennyivel. Emellett sokan a kényelem és kiemelt figyelem reményében fordulnak a magánszolgáltatók felé. Az eredményeink alátámasztják, hogy nem hiába. A magánoldalon kényelmesebbnek, modernebbnek ítélik a rendelői környezetet, kevesebbet kell várniuk, 50%-kal több időt töltenek ténylegesen az orvossal, részletesebb felvilágosítást kapnak, inkább tekintik őket partnernek. Ugyanakkor a magánszolgáltatások esetében a minőségi szolgáltatás fokozásának érdekében az is fontos, hogy még a magánellátás keretein belül is előfordul: a beteg nem tudja kifejteni a panaszait (10 százalék), nem vizsgálják meg alaposan (20 százalék), vagy olyan vizsgálatot talál a kiadott leleten, ami meg sem történt (13 százalék). Fontos, hogy mindkét szektorban közel azonosan és pozitívan ítélték meg az ellátó orvos szakmaiságát” – tette hozzá Váradi Péter.

A magánutat választják a fiatalok

A Prémium Pénztárak megbízásából tavaly egy országos reprezentatív kutatás is készült, ebből az derült ki, hogy az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz 2020-ban a második helyre a szűrővizsgálatok kerültek (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék keresett fel privát praxist. A magánellátást leginkább a fiatalok veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonabb, 32 százalékos.

Az egészségügyi kiadásokat a többség jelentősen alábecsüli. Az egészségpénztáraknál és az egészségbiztosításoknál azonban ezek a kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról, mérsékelhetőek.

AJÁNLATOT KÉREK

 

The post Ilyen hosszú most a várólista az állami és a magán-egészségügyi ellátásban appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

• Bütyökműtét 300 ezerért,
• aranyérműtét 600 ezerért,
• köröm-körömágy korrekció 48 ezer forintért,
• szemölcs/árpa eltávolítása 12 ezerért,
• orrsövényműtét 230 ezerért

– ezek a beavatkozások a legolcsóbbak közé tartoznak a magánegészségügyben, ahova egyre több beteg fordul a felsoroltaknál komolyabb műtétet igénylő problémákkal is, így kerülve ki az állami kórházak várólistáit.

 

Hogyan kerülhetem ki a várólistákat?

Hogyan előzhetem meg a nagyobb kiadásokat privát egészségbiztosítással?

– Szeretnék többet megtudni!                      TOVÁBB

Betegcunamihoz vezetett a járvány alatti műtétstop

A borsos árú magánműtétek népszerűségének az az oka, hogy a koronavírus-járvány drámai változást hozott az egészségügyben, teljesen felborította a magán- és az állami ellátás viszonyát. Már a pandémia előtt is egyre többen választottak bizonyos ellátásokat a fizetős szektorban, a járvány után pedig érzékelhetően tovább emelkedett a számuk. Ennek oka már nem csak az, hogy a magánellátásban jobban bíznak a betegek, ráadásul kedvesebben is bánnak velük. Mivel a közellátásban a visszaáramló betegek miatt jelentősen megnyúltak a várólisták, a betegek fő szempontja az lett, hogy minél előbb ellátáshoz jussanak, ennek érdekében pedig hajlandók és kénytelenek egyre mélyebbre nyúlni a pénztárcájukba.

A magánegészségügyi szolgálatásokra általában jellemző, hogy a legkomolyabb, komplex, a szolgáltatótól jelentős anyagi ráfordítást igénylő, rizikósabb műtétek, beavatkozások nem szerepelnek a szolgáltatók kínálatában, helyettük inkább egynapos vagy kevésbé bonyolult műtéteket ajánlanak.

Eddig a betegek túlnyomó többsége laborvizsgálatok, menedzserszűrések, a járvány alatt pedig PCR- és antigén-tesztek elvégzése miatt vette igénybe a magánszolgáltatókat, megkerülve a gyakran lomha és körülményes állami ellátást. A járvány miatt azonban ez átalakult:

mivel a kórházak hónapokig csak sürgős műtéteket végezhettek, az operációstop feloldása után elképesztő létszámú beteg zúdult az intézményekre, amelyek nem tudnak ezzel lépést tartani.

Kézenfekvő megoldás a magánegészségügy igénybevétele, és úgy tűnik, sokan valóban ezt választják, annak ellenére is, hogy akár több százezer forintra rúghat az ellátásuk.

A múlt héten egy, a magánegészségügyről rendezett konferencián a többi között arról beszéltek a meghívottak, hogy olyan új társadalmi rétegből kerülnek ki a páciensek, akik előtte nem vették igénybe a fizetős szolgáltatásokat. A konferencián felszólalt Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere is, aki a nemrég Budapesten új klinikát nyitó Doktor24 csoport elnöki posztját tölti be. Kóka a klinika múlt heti sajtóbejárásán a Népszava tudósítása szerint elmondta: a magánellátásra is rázúdult a rengeteg beteg, a Doktor24 ortopédiai klinikáján például száz olyan páciens van már, akiknek az új multiklinika nyitásáig nem is tudtak időpontot adni csípőprotézis-műtétre.

A közellátásban jelenleg csípőprotézisre több mint 7400-an várnak, az átlagos várakozási idő 488 nap. Térdprotézisre több mint 8641-en várnak átlagosan 590 napot.

Nem az a meglepő, hogy sokan a magánellátásban fekszenek műtőasztalra, sokkal inkább az, hogy ezért hajlandók és képesek is több százezer forintot fizetni. A Kóka-féle Doktor24-ben

egy csípőprotézis-műtét másfél millió forint,

és a többi magánszolgáltatónál sem olcsóbb, sőt. A nemrég nagyobb épületbe költözött DunaMedicalnál 1,7 milliót kóstál, de a szolgáltató honlapján feltüntette: a műtétnél beültetésre kerülő protézis pluszban fizetendő. Továbbá az ár nem tartalmazza a műtétet megelőző vizsgálatok és a műtétet követő ápolási csomag díját, valamint a műtét során esetlegesen felmerülő szükséges speciális eszközök és a szövettani vizsgálat árát sem.

A tavaly nyitott Wáberer Medical Centerben többféle csípőműtétet végeznek. A legolcsóbb 1,8 millióba kerül (az árban nincs benne az implantátum), de ha valaki izomátvágás nélkül végzett anterior csípőprotézis-beültetést kér számítógépes tervezéssel, annak 2,1 millió forintot kell fizetnie.

Az állami kórházak várólistáinak második helyezettje a térdprotézisműtét, ami a csípőhöz hasonlóan szintén méregdrága. A Wáberernél a betegre tervezett sablonnal végzett minimál invazív térdprotézis beültetése több, mint 2,4 millió – ez számít a legdrágábbnak a magánkórház térdműtétjei közül. Aki térdprotéziscserére vagy -revízióra szorul, annak „csak” 1,8 milliót kell fizetnie, igaz, az implantátum ára ebben nincs benne. A Medicover szinte jutányosnak számító 850 000 forinttól kínálja a teljes térdprotézis-beültetést, bár az kérdéses, hogy ezen felül mennyit kell még fizetni.

Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek „csupán” a térdkalácsa törött el: neki a Wáberernél 450 ezer forintot kell perkálnia, ha nem akar várni a közfinanszírozott ellátásra. A DunaMedical 1,9 millióért kínál térdprotézis-beültetést, a térdízület töréseinek ellátása pedig megúszható 400 ezer forint alatt.

A Csányi Sándor cégének tulajdonában lévő Budai Egészségközpont ortopédiai árlistájában találjuk a legborsosabb árat:

a magánszolgató egy bokaprotézisért 3 391 000 forintot kér.

A kórházi várólisták szintén állandó dobogós helyezettje a szürkehályogműtét, ami nem meglepő módon nem olcsó annak, aki a magánegészségügyet választja. Bár a magánszolgáltatók csak egy része kínál szürkehályogműtétet, ahol szerepel az ajánlatban, ott 600–700 ezer között mozog az ára.

A rutinbeavatkozásnak számító mandulatűtétért is több százezer forintot kérnek a magánegészségügyben. Torok- és/vagy orrmandula eltávolítása a DunaMedicalnál 270 ezerbe kerül, de van egy félmilliós változata is, ezt az úgynevezett koblációs eljárással végzik, és a Medicovernél 310 ezer forinttól indul.

A műtétek díja csak egy részét képezi a beavatkozás teljes összegének, hiszen az operáció előtt többszöri, alkalmanként 20-30 ezer forintos konzultációra és különböző vizsgálatokra is kötelezik a betegeket. Utóbbiak árazása a vizsgálat fajtája és a vizsgált terület alapján tág határok között mozog. Egy CT-vizsgálat ára 25 ezertől 90 ezer forintig terjed, az ultrahang 22 és 45 ezer forint között mozog átlagosan, a röntgen átlagára 25 ezer forint, az MR pedig felmehet 100 ezer forint fölé is.

Az NN Biztosító augusztusban közzétett, ezer fő megkérdezésével készült kutatásából kiderült, hogy a magánellátást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra, többet, mint az előző években. Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17 százaléka finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel vagy bankkártyával) fizetett.

Bár egyre nő azoknak a száma, akik a magánegészségügyi ellátást veszik igénybe, a vizsgálatok, konzultációk és beavatkozások költsége anyagilag megterhelő – legalábbis az érintettek 59 százaléka így nyilatkozott. Többségük csak nehezen tudja előteremteni az összeget. Kóka János azt mondta,

többségük közös családi finanszírozásból oldja meg, de akadnak olyanok is, akik bankkölcsönt vesznek fel, hogy finanszírozni tudják a műtétjüket a magánegészségügyben.

Hogyan előzhetem meg a nagyobb kiadásokat privát egészségbiztosítással?

Hogyan kerülhetem ki a várólistákat?

– Szeretnék többet megtudni!                      TOVÁBB

 

The post Csípőprotézis kétmillióért, mandulaműtét 300 ezerért – ennyit kell fizetni a magánegészségügyben, ha kikerülnéd a kórházi várólistát appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Több mammográfiás, azaz mellrákszűrő gép elromlott a fővárosi kórházakban az utóbbi időben, mindez oda vezetett, hogy januárra-februárra lehet csak időpontokat kérni a még működő gépekre, adta hírül az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerával járt végig több kórházat, a Honvéd kórházban kezdtek, ahol egy tájékoztató táblát filmeztek le, miszerint továbbra sincs előjegyzés. Rejtett kamerával rögzítették, ahogy egy munkatárs azt mondja, nincs gép, és nem biztos, hogy januárban tudnak biztosat mondani.

A páciensek egy részét onnan a Margit kórházba küldik. A riporter ott is egy olyan kiírást talált, miszerint a kórház leterhelt, nem tudják ellátni a betegek egy részét, amióta több kórházban nem működik a mammográfia.

Két kórházban elromlott a gép, van, hogy a mienk is hibás, további három kórház nem fogad betegeket,

mondta egy kórházi munkatárs a rejtett kamera előtt. Időpont csak januárra van. A riport a János kórházban zárt, ott februárra tudtak volna időpontot adni.

Van előrelátó megoldás!

Ha nem akar ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülni és a sürgős vizsgálatokat tényleg sürgősen el akarja végezni, kössön privát egészségügyi ellátást nyújtó biztosítást!

•  1 től 65 éves korig
• Reális díjak
• Profi színvonal

Javítsa túlélési esélyeit!

The post Alig van már működő mellrákszűrő gép Budapesten appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.