Zuglóban és a III. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban: a XIV. kerületben a PRE-STAT adatai alapján 113 ilyen esetet regisztáltak, Óbudán pedig 101 ilyen bűncselekmény történt. De nem sokkal maradt el ezektől a XI. kerület 99-cel, valamint a XVIII. és a XIX. kerület 96 esettel.

A lista másik végén a Várnegyed áll, ahol 12 ilyen bűncselekményt követtek el abban az évben, de a XXIII. kerületben is 20 alatt (13) maradt a vonatkozó esetek száma. Jól teljesítettek még a belvárosi kerületek is, illetve a XV.-ben, Újpesten, és XXI. kerületben is 40 alatt maradt az éves esetszám.

A rendőrség külön adatokat közöl a betöréses lopásokról is (itt ugye nem feltétlenül magánlakásokba hatoltak be a bűnözők), amelyek listáját a XI. kerület vezeti 161 esettel, utána következik az előző, lakásbetörési lista másik két dobogósa: a XIV. kerületben 151 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a III.-ban pedig 145-öt.

A lista másik végén a XXIII. kerület áll 20 esettel, utána jön az I. kerület 25-tel, míg Újpesten 43 betöréses lopást regisztráltak. Ezen az összesítésen egyébként nem annyira egyértelmű a belvárosi kerületek egységes jó teljesítménye, a listán szinte felváltva követik egymást a külvárosiakkal.

The post Itt a nagy budapesti betöréstérkép: ezeket az otthonokat fosztják ki legszívesebben a bűnözők appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Kriminológiai Intézet néhány éve, 139 hazai betöréses lopás elkövetőjének megkérdezésével elvégzett egy kutatást. Az elemzésből kiderült, hogy a betörők legvonzóbb célpontjainak a családi házak számítanak. Ezután a társasházi lakások következtek, végül a panellakások és a sorházi lakások.

A leggyakoribb betörési módok

A statisztikák alapján a betöréseket leggyakrabban a nyílászárók megrongálásával: azaz az ajtó és ablakbetöréssel, azok befeszítésével, benyomásával követik el. Csalami János, biztonságtechnikai szakértő két féle ingatlant érdemes megkülönböztetni.

Az egyikben semmiféle vagyonvédelmi berendezés nincs, és itt nemcsak a riasztóra vagy a kamera hiányára gondolok, hanem a mechanikai védelemre is. A másik kategória pedig az, ahol már van vagyonvédelmi berendezés telepítve.

Tuják és fenyők is ronthatják a biztonságot

A betöréses lopások elsődleges motivációja egyértelműen az anyagi haszonszerzés, de vannak az úgynevezett profik, akik már tudatosan csinálják, és vannak a megélhetési bűnözők, akik ételre és számlák befizetésére költik a lopott pénzt. Mind a két típus más-más célpontot választ – írja közleményében az Elektronika Vonala Vagyonvédelem.

Azoknak a betörőknek, akik nem céltudatosan mennek betörni, nekik az az ingatlan a vonzó, ahol semmiféle vagyonvédelmi eszköz nincs. A legszívesebben olyan helyre mennek be, ahol a bejárat nem látszik az utcáról, esetleg be tud jutni a szomszéd felől, vagy egy hátsó ablakon, teraszajtón. Vagyonvédelem szempontjából az is egy rossz elképzelés, ha a hát eleje sövénnyel, fenyőkkel, hatalmas növényekkel parkosítva van. Ez is láthatatlanná teszi, hogy mi történik az ingatlan bejárata körül

– tette hozzá Csalami János, az Elektronika Vonala Vagyonvédelem alapítója.

A riasztó előnye: pár perc kevés a betörésre

A legtöbb betörőt elrettenti, ha van otthon valaki, de szintén jó elrettentő hatása van annak is, ha biztonsági védelemmel ellátott jelzés van kirakva, valamint a jól látható riasztófelszerelést sem kedvelik a betörők.

„Ahol csak kamerarendszer van felszerelve az azért nem tökéletes, mert bár felveszi a betörést, de annyira a betörő is ki van képezve, hogy tudja, van a kamerának egy rögíztett képe és ezt magával is viszi. Onnantól kezdve pedig nincs felvétel, hogy mi történt az ingatlanban. Ahol riasztó van és be van kötve a távfelügyeletre, az már szerencsésebb, hiszen amikor megszólal a riasztó a helyszínre érkeznek a járőrök, így, ha be is megy a betörő alig pár perce marad szétnézni, hogy mit vihetne magával” – mondta a biztonságtechnikai szakértő, aki szerint célszerű kombináltan beszereltetni a vagyonvédelmi eszközöket.

Azt tanácsoljuk, hogy a riasztó kültéri szirénája jól látható, magas helyre legyen felszerelve, mert, ha csak találomra rabol valaki, akkor nem azt választja, ahol riasztót lát. Ha kamera is van az ingatlanon, akkor célszerű a kapura kitenni a „Kamerával megfigyelt terület” táblát, mert ez is egy olyan dolog, ami nehezebb célpontot jelent a betörőnek. Tanácsos a kültéri védelemre is gondolni, mert ha valaki bemegy a kertbe, akkor a riasztó már az előtt megszólalhat, hogy az illetéktelen behatoló megrongálná az ajtót vagy az ablakot

– tette hozzá Csalami János.

Érdemes a nyílászárókat is érzékelővel ellátni

Sokszor úgy mennek be a betörők, hogy közben otthon tartózkodik egy személy, vagy akár az egész család. De ma már arra is van lehetőség, hogy az ingatlan összes nyílászáróját érzékelővel lássuk el.

„Ennek nagy előnye, hogy a család nyugodtan tud mozogni a lakásban/házban, de közben teljes körű védelem alatt áll. Ez a társasházak esetében is fontos, ahol erkély van, mert egy kültéri mozgásérzékelővel kiegészített riasztó az erkélyen nagyon meg tudja nehezíteni a betörő dolgát” – mondta a biztonsági cég alapítója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elektronikus vagyonvédelemi rendszeren túl érdemes a nyílászárók kiválasztásánál is a több ponton záródó ajtókat, ablakokat választani, ha nagyobb biztonságban szeretnénk tudni az otthonunkat.

The post Óriási veszélyben a magyar kertes-, családi ház tulajok: ezekbe az ingatlanokba törnek be szívesen a betörők appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, és a kései észlelés miatt növekszik az elemi károk és a meghibásodások által okozott károk átlagos helyreállítási költsége is – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni. A kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el.

Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál

Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.

A lakottság definíciója a biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent, ezt azonban az olcsóbb biztosítás reményében nem érdemes úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.

Speciális kockázatok

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Az állandó lakók hiánya, valamint a lakott területektől való távolság számos kár kockázatát jelentősen megnöveli. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is a tulajdonosok gyakran csak hetekkel később értesülnek, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is jelentősen súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran eleve nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet kereshet az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.

Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. stb.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

The post Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat appeared first on Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés - Molnár Csaba.