Több daganatos beteg gyógyul meg

2006 és 2013 között 12-13 százalékkal javult a rákos betegek gyógyításának eredményessége Magyarországon, de a magyar lakosság 26 százaléka még mindig valamilyen daganatos megbetegedés következtében hal meg – derül ki az Országos Onkológiai Intézet (OOI) adataiból.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2015-ben az összes dagantos betegségre 176,6 milliárd forintot költöttek. Ebből az emlő rosszindulatú daganataival kapcsolatos költségekre 24,9 milliárd, az emésztőszerviekre 33,2 milliárd, míg a nyirok- és vérképzőszervi daganatokkal kapcsolatban 32,8 milliárd forintot költött az egészségbiztosító.

Több daganatos megbetegedés esetében javult a hazai halálozási statisztika, de a magyar lakosság 26 százaléka még mindig valamilyen daganatos megbetegedésben hal meg. Míg 2004-ben 2285-en haltak meg mellrákban, addig 2013-ban 2194-en, s csökkent a gyomor-, az ajak- és szájüregrák, valamint a prosztatarák miatti halálozások száma is. A hererákban, a szájüregi rákban és az emlőrákban szenvedők 70 százaléka már teljesen meggyógyítható – mondta Kásler Miklós, az OOI főigazgatója a Világgazdaságnak. A változás többek között az egyre modernebb sugárkezelések, az onkosebészet és az immunterápiás kezelések fejlődésének köszönhető. A besugárzást ma úgy lehet alakítani, hogy szinte csak a daganatot érinti, miközben az ép szöveteket és szerveket megkíméli, ezért például egy korai stádiumban felfedezett prosztatarák esetén a műtét alternatívája is lehet – tette hozzá Kásler Miklós. Az emlődaganatokra 2015-től újfajta sugárterpiás kezeléseket alkalmaznak, így tovább javul a betegek túlélési esélye, és kevesebb áttét alakul ki.

Ugyanakkor a tüdő-, a húgyhólyag- és a hasnyálmirigyrákban elhunytak száma emelkedett – ez derült ki az OOI Világgazdaságnak elküldött adataiból. Az EU-ban a tüdőrák okozta halálozás a férfiak esetében ötödével csökkent, a nők között viszont 72 százalékkal nőtt. Ebben a betegségtípusban Magyarország vezeti a halálozási statisztikát, minden 100 ezer lakosból 89 tüdőrákban hal meg. A második helyen Dánia 72, a harmadik helyen Lengyelország és Hollandia áll 68-68 halálesettel.

A sebészetben is több új eljárást vezettek be, amelyek az utóbbi 10-15 évben hazánkban betegek tízezreit érintették. Kásler Miklós példaként említette a hipertermiás hasűri kemoterápiát, a videothoracoscopos tüdőráksebészetet és a robotsebészetet, amelyet prosztatatumoroknál szeretnének alkalmazni.

<<  Vissza