GYIK

Új termék jelent meg a piacon a jogvédelem területén! Megfizethető átalánydíjért cserébe mentesíti az ügyfelet egy csomó költség és utánjárás alól! Meghatározott körben megtéríti a jogi képviselet, tanácsadás, szakértői és eljárási költségeket az alábbi ügyekben!
  1. Munkajogi jogvédelem A biztosított munkaviszonyból eredő jogainak védelme a munkáltatóval szemben.
  2. Kártérítési jogvédelem A biztosítottnak okozott károk, a biztosított által okozott károk
  3. Szerződéses jogvédelem pl. szerződésszegésből eredő jogviták
  4. Termékfelelősségi jogvédelem pl. hibás termék
  5. Ingatlan jogvédelem pl. adásvétel, csere, építési, biztosítási szerződések, birtokvédelem, szomszédjogok, használati jogok
  6. Személyiségi jogvédelem pl. hátrányos megkülönböztetés, internetes adatvédelem
  7. Szociális és TB jogvédelem pl. rokkantsági nyugellátás, egészségkárosodás mértékének felülvizsgálata
  8. Öröklési jogvédelem
  9. Büntető és szabálysértési jogvédelem
  10. Sértett és tanú jogvédelme
  11. Gépjármű jogvédelem pl. fizetési felszólítás, parkolási pótdíj, szabálysértés, büntetőügyek
  12. Előzetes jogvédelmi képviselet már a káresetet követően
  13. Általános jogi tanácsadás pl. családjog
  14. Cégautók jogvédelme pl. gépjármű üzemeltetésével összefüggő jogviták
  15. Hatósági jogvédelem pl. építésügy, népegészségügy, illetékfizetés
  16. Adójogi jogvédelem pl: vagyonosodási vizsgálat, önkormányzat, SZJA
  17. Okiratszerkesztés
  18. 0-24 órás telefonos jogi tanácsadás
  19. Magánemberi felelősségbiztosítás
  20. Munkavállalói felelősségbiztosítás Személyre szóló tájékoztatásért kattintson az email küldés gombra!
A Privátbankár.hu-n jelent meg Borbély Péter érdekes írása! Ha végrendeletet ír, mindenképpen mondja el valakinek! Az örökösödésről sokan csak annyit tudunk, hogy évek óta nem kell illetéket (haláladót) fizetni az ingatlanok után, viszont sokszor nem is látjuk mennyire szövevényes a rendszer. Érdemes-e végrendeletet írni, és mi van akkor, ha kizártak minket abból? Egyáltalán mi a menetrend akkor, amikor elmegy egy hozzátartozónk? Utánajártunk.
Egyenes ágon öröklünk, ha a végrendelet mást nem mond
A magyar jogrendszerben alapesetben egyenes ági örökösödés van, ami azt jelenti, hogy az elhunyt gyerekei – függetlenül attól, hogy vérszerintiek – e – az örökösök. Vegyük azt a példát, hogy meghal a családfő, marad utána egy özvegy és két gyerek. Ebben az esetben az özvegyet mindenkori haszonélvezeti jog illeti, az örökség a gyerekeké, ők egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben nincs örökös, a legvégső esetben az állam lesz az. A haszonélvezeti jog szerint az özvegy nem adhatja el az ingatlant és nélküle sem lehet eladni azt. A fenti verzió természetesen csak akkor él, amennyiben az örökhagyó másként nem rendelkezett a végrendeletében. A hatályos szabályok szerint a végrendelkező akaratát tiszteletben kell tartani, amennyiben a formai és tartalmi feltételeknek megfelelt a végakarat kinyilvánítása. Itt jön azonban az a csavar, amely a mai napig perek tömegeire ad alapot. A végrendeletet ugyanis több minden miatt is meg lehet támadni. Hogyan írjunk, és hogyan ne írjunk végrendeletet? A Privátbankár által megkérdezett jogász szerint a végrendelet írásánál sarkalatos pont, hogy más is tudjon róla. Dr. Borbély Tünde ügyvéd emlékeztetett rá, hogy a jogi szaklapokban rengeteg ügyvéd keres végrendeleteket, annak meglétét ugyanis nem kötelező nyomon követnie sem az illetékes közjegyzőnek, sem más hivatalnak. A szakértő szerint az a lényeg, hogy ha valaki végrendeletet ír, akkor mondja el másnak, beszéljen róla akár a kedvezményezettel, akár a hivatallal, de hatalmas hiba, ha titokban tartja annak meglétét. A jogász szerint a legfontosabb, hogy ha valaki végrendeletet ír, akkor azt ne tartsa titokban, mindenképpen gondoskodjon arról, hogy a halála esetén is egyértelmű legyen a szándéka. Dr. Borbély Tünde azt javasolja, hogy ha valaki végrendeletet akar tenni, akkor ne titokzatoskodjon, mindenképpen hagyjon jelet az akaratát illetően. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra a tipikus hibára, hogy sokan meg nem született gyerek javára szeretnének felajánlást tenni, illetve kedvezményt tenni. Ez nem működik, hiszen csak olyan személy részére lehet kedvezményezettséget biztosítani, aki a végrendelet írásakor életben van. Dr. Borbély Tünde szerint sokszor meghiúsítja a végakarat teljesülését, hogy elkallódik az írás, teljesen egyszerűen csak úgy, hogy nem kerül elő, nem tudnak róla. Nem egyszer fordul elő, hogy az örökhagyó például a szomszédra bízza a végakaratát, az örökösök pedig jó esetben megkapják a papírt, rosszabb esetben pedig nem. De mi a teendő ebben az esetben? A szakértő elmondta, hogy abban az esetben, ha a végrendelet a hagyatéki eljárás után kerül elő, akkor póthagyatéki eljárás indítható. Ilyen eljárást abban az esetben indítanak sokan, amikor a hagyatéki eljárás után előkerül egy újabb vagyontárgy, amiről a korábbi eljárásban nem rendelkeztek, de akkor is, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő a végrendelet, vagy akár egy újabb örökös. Dr. Borbély Tünde elmondta, hogy a végrendeletet hiányolók rendszeresen kerestetnek végrendeleteket ügyvédeikkel, akik a területileg illetékes közjegyzőknél vadásszák azokat. A mai napig rendszeresen előfordul ugyanakkor, hogy az örökhagyó szándéka ellenére a végrendelet nem kerül elő, a kedvezményezettek pedig annak hiányában nem jutnak hozzá, vagy nem olyan mértékben jutnak hozzá az őket megillető részhez. A végrendelet megtámadása Ahhoz, hogy a végrendeletet meg lehessen támadni, formai, tartalmi szabálytalanságoknak kell lenniük a végakaratban. És miután annak megírását, formáját és elhelyezését szigorú szabályok írják elő, elég széles a paletta, ami mentén a csalódott örökölni vágyók támadásba szoktak lendülni. Mindenek előtt azonban tisztázni, kell, hogy a végrendelet és a végintézkedés fogalma nem ugyanazt jelenti. A végintézkedés ugyanis egy gyűjtőfogalom, amibe beletartozik: – végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata – öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi – halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Mi ezek közül most a végrendelettel foglalkozunk. Végrendelet tehet mindenki, aki cselekvőképes, ugyanakkor a formai követelményekről szigorúan rendelkezik a törvény. Ha valaki néma, süketnéma, akkor értelemszerűen nem rendelkezhet szóban, ahogy természetesen a vak ember csak szóban végrendelkezhet. A végrendeletnek két nagy csoportja van, a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet. – Közvégrendelet: az a végrendelet, amit az illető a közjegyző előtt tesz és letétbe helyez – Írásbeli végrendelet: ez lehet végig saját kézzel írt és aláírt (holográf), vagy pedig úgynevezett allográf végrendelet, amit az örökhagyó két tanú társaságában tesz és a jelenlétükben és velük együtt aláír. Dr. Borbély Tünde elmondta, hogy tapasztalatai szerint sokszor olyan elképesztően kicsi formai hibákra hivatkozva meg lehet támadni végrendeletet, hogy például hiányoznak az oldalszámok, vagy hiányoznak a hiteles aláírások. Érvényes a végakarat, ha valaki például kézzel megír egy végrendeletet, alá is írja, tanúk nélkül, amennyiben megmutatja azt, halála előtt nyilvánossá teszi. A végrendelet ugyanis érvényes abban az esetben, ha bizonyíthatóan az elhunyt készítette és szabad akaratából. A végrendelet megtámadásának költségét pedig mindig az fizeti, aki támadja. Ki lehet-e végleg zárni valakit az örökségből? Az általunk megkérdezett ügyvéd azt az alapesetet hozta fel példának, amikor egy szülő jobban szereti az egyik gyerekét, mint a másikat, ezért az előbbi javára szeretne előnyöket biztosítani a végrendeletben. Ezt ugyan megteheti, viszont ez semmiképpen nem járhat azzal, hogy az amúgy egyenesági, vér szerinti örököst kisemmizik. Ebben az esetben ugyanis az úgynevezett kötelesrész neki is jár, ami azt jelenti, hogy az eredetileg, törvényesen járó rész fele illeti meg. Amennyiben ezt nem lehet anyagilag kompenzálni, azaz például az ingatlanból ráeső részt a többi örökös nem tudja neki kifizetni, akkor az adott tulajdonban, tulajdonrészt kell bejegyezni a nevére. Egyébként a hatályos törvények szerint minden egyenesági leszármazott örökösnek számít, amennyiben bizonyított a vérrokonság. Ez azt jelenti, hogy a házasságon kívül született gyerek is ugyanolyan jogú örökös, mint a névre vett, családban nevelkedő gyerek. Amennyiben az örökhagyó halála után “kerül elő” a nem nevén szereplő, addig esetleg eltitkolt örökös, annak az örökösnek a dolga, hogy a saját költségén fedezze azt az eljárást, amivel a saját örökrészét szeretné kiharcolni. Nem fizetünk “haláladót” A magyar jog szerint 2008 óta nem fizet örökösödési illetéket az, aki 20 millió forintnál kisebb értékű ingatlant örököl. Az úgynevezett haláladó eltörlése azért is nagy fegyvertény volt a politikai jobboldalnak, mert az akkori baloldali többségű parlament fogadta el. Az új szabályozás értelmében nem fizet illetéket az, aki 20 millió forint alatt örököl ingatlant, ráadásul az egyéb vagyontárgyak értékét a 20 millió forintból – az ingatlan értékével – csökkentett összegből szintén le lehet írni. Az állam ezzel a rendelkezéssel a becslések szerint évi 3 milliárd forintról mondott le, ugyanakkor a döntés üzenete egyértelmű: a magyar állam nem nyerészkedik többet az amúgy is fájdalmas örökösödésen. Fontos rendelkezés volt, hogy csak az egyenesági leszármazott esetében illetékmentes az öröklés, minden más viszonyrendszerre külön szabályozás vonatkozik. A rendelkezés ráadásul nemcsak a lakóingatlanokra vonatkozik, hanem az építési telekre is abban az esetben, ha a telekre az örökhagyás idejétől számított négy éven belül építkeznek. Az ingóságok esetében is mérsékelték az illetéket, 300 ezer forint alatt lett illetékmentes az örökhagyás, takarékbetét esetén pedig teljessé vált az illetékmentesség. Ha valaki termőföldet örököl, azután illetéket kell fizetnie, azonban az addigi mérték felét, ha pedig bejegyzett családi gazdálkodó az illető, akkor a negyedét. A 20 millió forint fölötti értékű ingatlan esetében sávos az adózás, amit az alábbi táblázatban lehet nyomon követni. Másolat eredetijeOrokosodesi illetekek 2012 Az Örökösödési illeték mértéke (forrás: NAV) Házastárs, mostoha és nevelt gyermek terhére Általános mérték 0−18 millió Ft között 11 százalék 18−35 millió Ft között 15 százalék 35 millió Ft felett 21 százalék Örökhagyó testvére terhére 0−18 millió Ft között 15 százalék 18−35 millió Ft között 21 százalék 35 millió Ft felett 30 százalék Minden más örökös terhére 0−18 millió Ft között 21 százalék 18−35 millió Ft között 30 százalék 35 millió Ft felett 40 százalék Lakástulajdon illetéke 0−18 millió Ft között 2,5 százalék 18−35 millió Ft között 6 százalék 35 millió Ft felett 11 százalék 0−18 millió Ft között 6 százalék
Az egyik leggyakoribb kérdés az emberek körében, hogy hogyan tehetnének szert plusz jövedelemre? Erre persze mindenkinek más lehetősége van. Mégis, ha már tőlem kérdezik, úgy módosítanám a kérdést, hogy hogyan tudnánk szert tenni plusz jövedelemre együtt? Vagy hogy ki lehet a munkatársam? Nekem most olyan munkatársra van szükségem, aki vállalkozó szellemű, szerződéseket tud kötni, vagy vett már részt előkészítésben, szervezésben. Például jogász, könyvelő, ingatlanos, manager, manager-asszisztens, kereskedő, pénzügyes, értékbecslő, beruházásokkal, szállítmányozással, házkezeléssel, ipari ingatlanok fenntartásával foglalkozik, mobil. Jó ha van főállása, mert igazából, amire nálam szükség van, az néhány óra alatt elvégezhető, főleg ha van jártassága irodai szintű számítástechnikában. A jövedelem korlátlan! Ha ezt eddig érdekesnek tartja, akkor ide kattintva juthat a regisztrációhoz!
  1. Nem tudja mikor van a biztosítás évfordulója. A 2010 előtti szerződések naptári évfordulósak, ami azt jelenti, hogy január 1. 2010 után az üzembe helyezés dátuma az évforduló napja.
  2. Nem tudjuk felmondani a régi biztosítást, mert nem küldi el időben a felmondást. Az a szabály, hogy legkésőbb 30 nappal az évforduló előtt be kell érkezni a felmondásnak. Tehát nem 1 hónap, mint sokan gondolják. Így például a március 1-i évfordulós felmondást nem elég január 31-én beadni, mert a február csak 28 vagy 29 napos így ez időn túl beérkezettnek fog számítani.
  3. E-mailben küldik a felmondást. Nem fogadják el. Papíron, levélben vagy személyesen ügyfélszolgálaton kell leadni. A faxot elfogadják. Mindkét esetben fontos, hogy bizonyítani tudjuk, hogy megkapták. Tehát tértivevény, érkeztető bélyegős másolat, faxjelentés legyen meg.
  4. Nem emlékszik, hogy milyen kedvezményeket kapott a szerződés megkötésekor. Például ha kedvezményt kapott a biztosítótól másik szerződésére arra, hogy a gfb-jét is ott kötötte, akkor a felmondással a többi szerződésén elveszti a kedvezményeket. Lehet, hogy nem is érdemes váltania, mert annyira megborítja a kedvezményrendszerét.
  5. Csábító ajánlatot kapott az interneten, magának köti a biztosítást. Az internettel kapcsolatban rengeteg a hibalehetőség! Az adatközlési hibák közül a legsúlyosabb, hogy e-kommunikációt választ, és rosszul adja meg az e-mail címét. Így elégedetten hátradől, és az égvilágon semmi levelet nem kap meg a szerződésével kapcsolatban. Azt se, hogy mi a szerződésszáma, mikor kell díjat utalni, vagy hogy hiba van egyáltalán.
  6. Megszűnik a biztosításhoz megadott e-mail címe. Ugyanaz az eset.
  7. Haláleset után örökléssel kapta az autót, amit nem használ, ezért elfelejt kötelezőt kötni rá. Addig is spórol vele. A szerződéskötés nem önkéntes, hanem jogszabály írja elő. A kötelezőt a hagyatéki végzés jogerőssé válásától kell megkötni. Különös, hogy a jelenlegi szabályok szerint addig a halott nevére szóló biztosítást kell tovább fizetni.
  8. Úgy akar biztosítót váltani, hogy az előző biztosítása díjnemfizetés miatt szűnt meg. Nem lesz érvényes az új biztosítása. Tovább gyűlik a fedezetlenségi díja. Éven belül díjnemfizetés miatt megszűnt szerződést csak ugyanannál a biztosítónál köthet meg újra, amelyiknél előtte volt. Az évfordulója ugyanaz marad.
  9. Utólag rendezni próbálja a biztosítási díját, de nem a teljes összeget fizeti be. Tovább nőhet a fedezetlenségi díja. A biztosító a befizetésből az alábbi összegeket különíti el: Türelmi időre jutó gfb díj+türelmi időre szóló baleseti adó+Fedezetlenségi díj+fedezetlenségi díjra jutó baleseti adó+ gfb díj+gfb díjra jutó baleseti adó. Amikor befizetés érkezik, először is az adókat vonják le belőle. Először a türelmi díjra, aztán a fedezetlenségi díjra, aztán a rendes díjra jutó adót utalja el a NAV-nak. Utána a türelmi díjat, majd a fedezetlenségi díjat csökkenti, azt a Mabisznak utalja a kártalanítási alapba. Végül jön maga a nettó díj, amivel a díjtartozást csökkenti. Ha ez nem elégséges, akkor 60 napon túli tartozás esetén megszűnik a biztosítás. Lehet megint újrakötni…
  10. Eladta az gépjárművet, de a biztosítást nem mondja le. Le kell mondani.
    Ha hasonló helyzetbe került, vagy kérdése van, hívjon, segítünk!
Az új Polgári Törvénykönyv kiterjesztette a kft-k, zrt-k, szövetkezetek vezető tisztségviselőinek felelősségre vonhatóságát a hibás döntések következményeiért. Most más teljes saját vagyonukkal is felelnek. Erre nyújt fedezetet a D&O, magyarul a vezető tisztségviselők és felügyelő tagok felelősségbiztosítása. Nézzük meg pontosabban, mik azok az esetek amiknek elhárítására jó egy ilyen szerződés? Miben hozott újat az új Ptk.?
  • Közvetlenül perelhető a vezető tisztségviselő!
  • A Társaság és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felelnek az okozott kárért
A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Vagyis a cégvezető saját vagyonával is felel. Milyen hibákat követhet el a Vezető tisztségviselő, illetve a vezető állású munkavállaló, ami kártérítési igényhez vezethet?
  • Mulasztások, amelyek közvetlen adóköltség többlettel járnak
  • Számviteli fegyelem megsértése, változás bejelentési kötelezettség elmulasztása, bankszámla bejelentés elmulasztása, számla mögé teljesítési igazolás kiállításának elmulasztása, stb.
  • Irat megőrzési kötelezettség megszegése
  • Transzferár problémája
  • Termékdíj kérdése
  • Cégjogi problémákkal kapcsolatos mulasztások
  • Székhely, postaláda, recepció
  • Felelősség harmadik személyekkel szemben
  • Kártérítési igény érvényesíthetősége a társaság vezető tisztségviselőivel szemben. Ügyfelek, hitelezők (Csődtörvény)
  • Kockázat felmérési kérdőív hiányosságai
  • Beszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása
  • Fedezetlen pénzkifizetés (osztalék)
  • Hitelezők megtévesztése
  • Fedezet elvonás
  • Mikro-, kis és középvállalkozások definíciójának téves értelmezése
  • Devizás bevételek forintban történő könyvelése
  • Hivatalos, üzleti utazások, bizonylatolási hibák
  • Iparűzési adó – közvetített szolgáltatás
  • Elektronikus számlázás, e-archiválás
  • Adó kedvezmények elvesztése
  • Munkáltatói minőségben elkövetett károkozás
Kockázat kezelési megoldások
  • Ügyvezetői tiltakozás (tulajdonosi utasítással szemben)
  • Vezetői szerződések pontosítása (vezető mentesítése a kártérítés megfizetése alól. A Biztosító ebben az esetben a cégnek fizet.
  • Jogkörök pontosítása
  • Az ügyvezetők tényleges jogállásának pontosítása
  • Döntési szintek meghatározása
  • Felmentvény
Biztosítási védelem! Térítse:
  1. A vezetői minőségben okozott károkat
  2. A védekezés költségeit (jogi, egyéb szakértők)
  3. A vezető tisztségviselőre kiszabott közvetlen bírságokra
  4. Távozó vezető tisztségviselők kiterjesztett kárbejelentési időszakára is!
Ha a saját cégére vonatkozóan további részletek is érdeklik, vagy árajánlatot kér, vegye fel velünk a kapcsolatot!
AEGON Biztosító – Életbiztosítás első díj Raiffeisen Bank 12001008-00121590-00100001
AEGON Biztosító – Lakás Raiffeisen Bank 12001008-00312443-00100006
AEGON Biztosító – Késedelem Raiffeisen Bank 12001008-00121587-00100007
AEGON Biztosító – Nyugdíjbiztosítás “Rendkívüli díj adó-visszatérítéshez” Raiffeisen Bank
12001008-00312421-00100004
AEGON Lakástakarékpénztár Zrt. – Raiffeisen Bank 12001008-01388806-00200006
ALLIANZ Biztosító – Vagyon és felelősségbiztosítások FHB Bank 18100002-00001191-21010017
ALLIANZ Biztosító – Vagyon és felelősségbiztosítások OTP Bank 11794008-21349386-00000000
ALLIANZ Biztosító – Nem-élet ügyfélszámla tulajdonosok FHB Bank 18100002-00001191-21010055
ALLIANZ Biztosító – Utas, Elixír és csoportos személybiztosítások FHB Bank 18203332-06000013-40010050
ALLIANZ Biztosító – Klasszikusok és Nem UL élet FHB Bank 18203332-06000013-40010043
ALLIANZ Biztosító – Életprogramok és Hungária Alap FHB Bank 18100002-00001191-21010103
ALLIANZ Biztosító – Életprogram Euro FHB Bank 18100002-00001191-21020023
EUB, Európai Utazási Biztosító – Raiffeisen Bank 12001008-00178056-00100004
GENERALI Biztosító – Első díj: Raiffeisen Bank 12001008-00132065-00100000
GENERALI Biztosító – Folyamatos díj: Raiffeisen Bank 12001008-00100594-00100008
GENERALI Biztosító – Számlás átutalás: Raiffeisen Bank 12001008-00132054-00100004
GROUPAMA Biztosító – OTP Bank 11794008-20071099
K&H Biztosító – K&H Bank 10404027–49484949-48531143
MKB Biztosító – MKB Bank 10300002-10315708-49020022
SIGNAL Biztosító – Takarékbank 11500092-11041623
UNION Biztosító – Első díj: Erste Bank 11600006-00000000-14544431
UNIQA Biztosító – Első díj: UniCredit Bank 10900042-00000005-00832608
UNIQA Biztosító – Folyamatos díj: UniCredit Bank 10900042-00000005-00831047

Rólunk mondták