Összeválogatom a legkedvezőbb biztosítási, hitelezési és jövőtervezési termékeket, hogy a te élethelyzetedhez tökéletesen passzoló ajánlatot kaphass cégként vagy magánszemélyként egyaránt.
Idővel 100% lesz az esélye, hogy valami váratlan esemény történik az életünkben.
Ezek általában valamilyen balesetek vagy károk amit mi, az értéktárgyaink vagy a szeretteink szenvednek el. Így vagy úgy azonban a saját pénztárcánk, a családi kassza vagy a megtakarításunk (ha van) bánja majd, hogy ezeket helyreállítsuk.
A szuperbiztos segít, hogy a váratlan meglepetéseket könnyedén átvészeld és nyugodt maradhass tudva, hogy az anyagiak rendben lesznek. A legkedvezőbb ajánlatokkal várlak, hogy ne legyél egyedül a bajban és a jövőben a pénzügyi akadályokat simán vedd.
A foglalkozás körében szakmai hibából, gondatlanságból vagy mulasztásból okozott személyi sérüléses, dologi és vagyoni károk megtérítésére.
A szuperbiztos 20 év szakmai kapcsolatának eredményeként a biztosítótársaságok egyedi partnere, aminek hála a piacon egyébként nem elérhető kedvezményes ajánlatokat tudok szállítani neked.
Éves díjfizetés egyben történő kifizetése esetén további kedvezményeket is kaphatsz!
Több mint 20 éve foglalkozom jövőtervezéssel, biztosítás, hitel, és pénzügyi tanácsadással. Szeretek az embereknek anyagi biztonságuk elérésében segíteni, hogy a jovőjük stabil és kiszámítható legyen, hogy később ne kelljen nélkülözniük, és az élet váratlan meglepetései ne ólomsúlyként nehezedjenek rájuk.
Két lányom egyedülálló apjaként megtanultam, hogy mennyire fontos a saját, gyermekeink és értékeink jövőjének biztosítása, mert előbb-utóbb 100%, hogy egy nem várt eseménnyel kell szembenézzünk.
Szakmai utamon Biztosítási tanácsadó; Nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagszervező; Hitelközvetítő; Felsőfokú kárszakértő – műszaki kárszakértő és Független biztosítás közvetítő képesítéseket szereztem.
Feleségem halála óta az a küldetésem, hogy segítsek az embereknek személyes és családjuk anyagi bőségének növelésében. Vagyonuk és értékeik megóvásában és jövőjük biztosításában, hogy gondtalanul élvezhesség az élet legfontosabb pillanatait.
Összeválogattam ügyfeleim leggyakrabban elhangzó kérdéseit, hogy azonnal megtalálhasd az információt amit keresel.
Ha nem lenne itt a kérdésed, bátran kérd az ingyenes visszahívást, hogy segíthessek megválaszolni.
Nem, ha:
– Tényleges, érvényes szerződéskötés történik a kiválasztott célszolgáltatóval és teljesítés / díjfizetés is történik, akkor annak a díja tartalmazza a közvetítői jutalékot.
– Meglévő ügyfeleink szerződés szerinti adminisztrációja, ügyintézései.
Igen, ha:
– Ha csak díjkalkuláció / ajánlatkérés történik szerződéskötés nélkül (pl. pályázathoz, költségkalkulációhoz). Ilyenkor is ugyanazt a munkát el kell végeznünk, mintha érvényes szerződést kötnénk.
– A szerződéskötés az aláírt megbízási szerződés és az elvégzett munka / megfelelő kapott ajánlat ellenére nem rajtunk keresztül történik. Ez szerződés szegésnek számít.
– Az ügyfél hibájából megszűnt szerződés újrakötése esetén.
– A normál költségkereten felüli költségek esetében. Pl. Távolsági kiszállási díj, vagy az ügyfél részéről történő meghiúsulás, késedelmes értesítés.
– Ezeknek a díjaknak a számlázása megegyezés alapján a teljesítést követően történik. Minimális munkadíj: 4500 HUF.
Díjfizetési bankszámlaszám: Molnár Csaba – 10103874-40641900-02004000
Ha hasonló helyzetbe kerülsz vagy kérdésed van kérj visszahívást!
Új termék jelent meg a piacon a jogvédelem területén!
Megfizethető átalánydíjért cserébe mentesíti az ügyfelet egy csomó költség és utánjárás alól!
Meghatározott körben megtéríti a jogi képviselet, tanácsadás, szakértői és eljárási költségeket az alábbi ügyekben!
Az új Polgári Törvénykönyv kiterjesztette a kft-k, zrt-k, szövetkezetek vezető tisztségviselőinek felelősségre vonhatóságát a hibás döntések következményeiért.
Most már teljes saját vagyonukkal is felelnek. Erre nyújt fedezetet a D&O, magyarul a vezető tisztségviselők és felügyelő tagok felelősségbiztosítása.
Melyek azok az esetek amiknek elhárítására jó egy ilyen szerződés? Miben hozott újat az új Ptk.?
A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Vagyis a cégvezető saját vagyonával is felel.
Milyen hibákat követhet el a Vezető tisztségviselő, illetve a vezető állású munkavállaló, ami kártérítési igényhez vezethet?
Kockázat kezelési megoldások
Biztosítási védelem!
Térítse:
Ha a saját cégére vonatkozóan további részletek is érdeklik, vagy árajánlatot kér, vegye fel velünk a kapcsolatot!
A Privátbankár.hu-n jelent meg Borbély Péter érdekes írása!
Ha végrendeletet ír, mindenképpen mondja el valakinek!
Az örökösödésről sokan csak annyit tudunk, hogy évek óta nem kell illetéket (haláladót) fizetni az ingatlanok után, viszont sokszor nem is látjuk mennyire szövevényes a rendszer. Érdemes-e végrendeletet írni, és mi van akkor, ha kizártak minket abból? Egyáltalán mi a menetrend akkor, amikor elmegy egy hozzátartozónk? Utánajártunk.
De mi a teendő ebben az esetben?
A szakértő elmondta, hogy abban az esetben, ha a végrendelet a hagyatéki eljárás után kerül elő, akkor póthagyatéki eljárás indítható. Ilyen eljárást abban az esetben indítanak sokan, amikor a hagyatéki eljárás után előkerül egy újabb vagyontárgy, amiről a korábbi eljárásban nem rendelkeztek, de akkor is, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő a végrendelet, vagy akár egy újabb örökös. Dr. Borbély Tünde elmondta, hogy a végrendeletet hiányolók rendszeresen kerestetnek végrendeleteket ügyvédeikkel, akik a területileg illetékes közjegyzőknél vadásszák azokat. A mai napig rendszeresen előfordul ugyanakkor, hogy az örökhagyó szándéka ellenére a végrendelet nem kerül elő, a kedvezményezettek pedig annak hiányában nem jutnak hozzá, vagy nem olyan mértékben jutnak hozzá az őket megillető részhez.
A végrendelet megtámadása
Ahhoz, hogy a végrendeletet meg lehessen támadni, formai, tartalmi szabálytalanságoknak kell lenniük a végakaratban. És miután annak megírását, formáját és elhelyezését szigorú szabályok írják elő, elég széles a paletta, ami mentén a csalódott örökölni vágyók támadásba szoktak lendülni. Mindenek előtt azonban tisztázni, kell, hogy a végrendelet és a végintézkedés fogalma nem ugyanazt jelenti. A végintézkedés ugyanis egy gyűjtőfogalom, amibe beletartozik:
– végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata
– öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi
– halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje.
Mi ezek közül most a végrendelettel foglalkozunk. Végrendelet tehet mindenki, aki cselekvőképes, ugyanakkor a formai követelményekről szigorúan rendelkezik a törvény. Ha valaki néma, süketnéma, akkor értelemszerűen nem rendelkezhet szóban, ahogy természetesen a vak ember csak szóban végrendelkezhet. A végrendeletnek két nagy csoportja van, a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet.
– Közvégrendelet: az a végrendelet, amit az illető a közjegyző előtt tesz és letétbe helyez
– Írásbeli végrendelet: ez lehet végig saját kézzel írt és aláírt (holográf), vagy pedig úgynevezett allográf végrendelet, amit az örökhagyó két tanú társaságában tesz és a jelenlétükben és velük együtt aláír.
Dr. Borbély Tünde elmondta, hogy tapasztalatai szerint sokszor olyan elképesztően kicsi formai hibákra hivatkozva meg lehet támadni végrendeletet, hogy például hiányoznak az oldalszámok, vagy hiányoznak a hiteles aláírások. Érvényes a végakarat, ha valaki például kézzel megír egy végrendeletet, alá is írja, tanúk nélkül, amennyiben megmutatja azt, halála előtt nyilvánossá teszi. A végrendelet ugyanis érvényes abban az esetben, ha bizonyíthatóan az elhunyt készítette és szabad akaratából. A végrendelet megtámadásának költségét pedig mindig az fizeti, aki támadja.
Ki lehet-e végleg zárni valakit az örökségből?
Az általunk megkérdezett ügyvéd azt az alapesetet hozta fel példának, amikor egy szülő jobban szereti az egyik gyerekét, mint a másikat, ezért az előbbi javára szeretne előnyöket biztosítani a végrendeletben. Ezt ugyan megteheti, viszont ez semmiképpen nem járhat azzal, hogy az amúgy egyenesági, vér szerinti örököst kisemmizik. Ebben az esetben ugyanis az úgynevezett kötelesrész neki is jár, ami azt jelenti, hogy az eredetileg, törvényesen járó rész fele illeti meg. Amennyiben ezt nem lehet anyagilag kompenzálni, azaz például az ingatlanból ráeső részt a többi örökös nem tudja neki kifizetni, akkor az adott tulajdonban, tulajdonrészt kell bejegyezni a nevére.
Egyébként a hatályos törvények szerint minden egyenesági leszármazott örökösnek számít, amennyiben bizonyított a vérrokonság. Ez azt jelenti, hogy a házasságon kívül született gyerek is ugyanolyan jogú örökös, mint a névre vett, családban nevelkedő gyerek. Amennyiben az örökhagyó halála után “kerül elő” a nem nevén szereplő, addig esetleg eltitkolt örökös, annak az örökösnek a dolga, hogy a saját költségén fedezze azt az eljárást, amivel a saját örökrészét szeretné kiharcolni.
Nem fizetünk “haláladót”
A magyar jog szerint 2008 óta nem fizet örökösödési illetéket az, aki 20 millió forintnál kisebb értékű ingatlant örököl. Az úgynevezett haláladó eltörlése azért is nagy fegyvertény volt a politikai jobboldalnak, mert az akkori baloldali többségű parlament fogadta el. Az új szabályozás értelmében nem fizet illetéket az, aki 20 millió forint alatt örököl ingatlant, ráadásul az egyéb vagyontárgyak értékét a 20 millió forintból – az ingatlan értékével – csökkentett összegből szintén le lehet írni. Az állam ezzel a rendelkezéssel a becslések szerint évi 3 milliárd forintról mondott le, ugyanakkor a döntés üzenete egyértelmű: a magyar állam nem nyerészkedik többet az amúgy is fájdalmas örökösödésen.
Fontos rendelkezés volt, hogy csak az egyenesági leszármazott esetében illetékmentes az öröklés, minden más viszonyrendszerre külön szabályozás vonatkozik. A rendelkezés ráadásul nemcsak a lakóingatlanokra vonatkozik, hanem az építési telekre is abban az esetben, ha a telekre az örökhagyás idejétől számított négy éven belül építkeznek. Az ingóságok esetében is mérsékelték az illetéket, 300 ezer forint alatt lett illetékmentes az örökhagyás, takarékbetét esetén pedig teljessé vált az illetékmentesség. Ha valaki termőföldet örököl, azután illetéket kell fizetnie, azonban az addigi mérték felét, ha pedig bejegyzett családi gazdálkodó az illető, akkor a negyedét. A 20 millió forint fölötti értékű ingatlan esetében sávos az adózás, amit az alábbi táblázatban lehet nyomon követni.
Másolat eredetije Orokosodesi illetekek 2012 – letöltés
Az Örökösödési illeték mértéke (forrás: NAV)
Házastárs, mostoha és nevelt gyermek terhére
Általános mérték
0−18 millió Ft között 11 százalék
18−35 millió Ft között 15 százalék
35 millió Ft felett 21 százalék
Örökhagyó testvére terhére
0−18 millió Ft között 15 százalék
18−35 millió Ft között 21 százalék
35 millió Ft felett 30 százalék
Minden más örökös terhére
0−18 millió Ft között 21 százalék
18−35 millió Ft között 30 százalék
35 millió Ft felett 40 százalék
Lakástulajdon illetéke
0−18 millió Ft között 2,5 százalék
18−35 millió Ft között 6 százalék
35 millió Ft felett 11 százalék
0−18 millió Ft között 6 százalék
Az egyik leggyakoribb kérdés az emberek körében, hogy hogyan tehetnének szert plusz jövedelemre?
Erre persze mindenkinek más lehetősége van. Mégis, ha már tőlem kérdezik, úgy módosítanám a kérdést, hogy hogyan tudnánk szert tenni plusz jövedelemre együtt? Vagy hogy ki lehet a munkatársam?
Nekem most olyan munkatársra van szükségem, aki vállalkozó szellemű, szerződéseket tud kötni, vagy vett már részt előkészítésben, szervezésben. Például jogász, könyvelő, ingatlanos, manager, manager-asszisztens, kereskedő, pénzügyes, értékbecslő, beruházásokkal, szállítmányozással, házkezeléssel, ipari ingatlanok fenntartásával foglalkozik, mobil.
Jó ha van főállása, mert igazából, amire nálam szükség van, az néhány óra alatt elvégezhető, főleg ha van jártassága irodai szintű számítástechnikában. A jövedelem korlátlan!
Ha ezt eddig érdekesnek tartja, akkor idekattintva juthat a regisztrációhoz!
Biztosításkötés – Pénzügyi tanácsadás – Hitelügyintézés – Nyugdíjtervezés – 2000 óta